2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.2. A tehetséges fiatal erős oldalának fejlesztése

A tehetségígéretek erős oldalának fejlesztésén belül azokat az összetevőket kell figyelembe vennünk, amelyek a különlegesen értékes adottságokat fejezik ki: például a gyors felfogóképességet, a jó emlékezőtehetséget, a tanulás valamely területén az intenzív és gyors elmélyülést, illetve speciális tehetségterületekhez (művészetek, sport, matematika stb.) kapcsolódó kiváló képességeket. Minden egyes tehetségterületnek sajátos fejlesztési szempontjai, módszerei vannak, ezek áttekintése e kézikönyv külön fejezetében történik. Szükség van azonban valamilyen rendszerezésre, amely segítséget nyújt átfogó fejlesztő programok indításához iskolai, intézményi szinten. Ehhez ad kapaszkodókat Gardner sokoldalú intelligenciaelmélete, amely valójában speciális tehetségterületeket különít el.

Gardner Frames of Mind című könyvében (1983) mutatta be sokoldalú (többféle) intelligenciaelméletét. Az elődök gondolataira és kutatására, valamint saját kutatásaira építve Gardner arra a következtetésre jut, hogy nem létezik egy bizonyos, mindent átfogó intelligencia, mivel annak számos különböző megjelenési formája van. Későbbi könyvében (The Unschooled Mind [Gardner, 1991]) hét, egymástól független emberi intellektuális képességet különít el, amit humán intelligenciáknak nevez. Ezek a speciális tehetségterületek elkülönítésére is alkalmasak:

logikai-matematikai;

nyelvi;

testi-kinesztetikus;

térbeli;

zenei;

interperszonális;

intraperszonális.

Gardner állítása szerint: „Minden ember legalább hétféle módot alkalmaz a világ megértésére és megismerésére. Ezen analízis szerint a világot mindenki a nyelv, a matematikai-logikai elemzés, a térbeli megjelenés, a zenei gondolkodás vagy a test segítségével (amit problémamegoldásra vagy tárgyak készítésére használ), valamint mások vagy önmaga, saját létének megfigyelésén keresztül ismeri meg. Más szóval az emberek egymástól egyrészt abban a tekintetben különböznek, hogy e hét komponens között hogyan oszlik meg az ún. intelligenciaprofiljuk, másrészt pedig abban, ahogyan ezeket a komponenseket használják, ahogy azokat kombinálják a különböző feladatok megoldására, különböző problémák kezelésére, bármilyen téren elért fejlődésükre.” (Gardner, 1991, 12.)