2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése

2.4.3.2. Újabb gyakori gyenge oldal a tehetségeseknél: a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya

2.4.3.2.4. A metakognitív készségek

A metakogníció az a folyamat, amelyben valaki tudatára ébred saját gondolkodási folyamatainak, és hatalmat vagy készséget szerez e folyamatok alkalmazásában a hatékonyabb gondolkodás érdekében. A metakogníció saját kogníciónk kognitív tudatát vagy tudásalkotó folyamataink ismeretét jelenti. Flavell (1985, 104.) szerint a metakogníció „bármely tudás vagy kognitív tevékenység, amely tárgyaként a kognitív vállalkozás bármely aspektusát választja, vagy azt szabályozza. Azért nevezik metakogníciónak, mert alapjelentése a kogníció kogníciója.”

Sternberg (1981) hat magas rangú kognitív kontroll- vagy orientáló folyamatot különített el:

(1) Döntés arra vonatkozóan, hogy melyek a megoldandó problémák.

(2) A problémamegoldás alacsonyabb rangú komponenseinek kiválasztása.

(3) Stratégiák kiválasztása a probléma megoldásához.

(4) Reprezentációk kiválasztása információért.

(5) Döntések a komponensi források kijelölésére vonatkozóan a problémamegoldásban.

(6) A megoldás figyelemmel követése a problémamegoldás során.

Sternberg (1986) később megerősítette, hogy a tehetséges diákok ezeket a metakognitív készségeket a kognitív hatékonyság magas szintjére képesek fejleszteni. Mindegyik tanulható készség, és mind olyan, amelyet hatékonyabban lehet gyakorolni, ha a diákok tudatában vannak hatékonyságuknak, és irányításuk alatt tartják műveleteiket.