2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése

2.4.3.4. A tehetségesek személyiségének fejletlenségéből, zavaraiból fakadó főbb problémák

2.4.3.4.2. Kiemelt feladatok a fejlesztésben

(a) Az önismeret fejlesztése

A kutatási eredmények és a gyakorlat problémái hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a fiatalok többet tanuljanak az önismeret összetevőiről, módszereiről, s alkalmazzák is ezeket gyakorlati szituációkban (vö. Bagdy 2014 – www.tehetseg.hu, Géniusz Könyvek; Inántsy-Papp és mtsai, 2011 – www.tehetseg.hu, Géniusz Könyvek; Katona és Subrt, 2015 – www.tehetseg.hu, Géniusz Műhely).

(b) Az önelfogadás kialakítása

Ha a tehetséges diákokat szerepjátékok, forgatókönyvek és könyvterápia segítségével olyan viselkedési incidensek konkrét példáival látjuk el, amelyek illusztrálják, hogyan alakulnak ki ezek a különböző helyzetek, az segítséget nyújthat az önelfogadáshoz (vö. Bagdy, 2014; Czeizel és Páskuné, 2015; Harmatiné, 2011, 2013; Mönks és Ypenburg, 2011).

(c) Az énnel szemben felállított megfelelő elvárások kifejlesztése

Az én fejlődése szempontjából elengedhetetlen fontosságú a diákok segítése a külső és belső elvárások közötti egészséges egyensúly kialakításában, valamint a képességre, érdeklődésre és személyiségi tényezőkre épülő reális elvárások kialakításában (vö. Berentés, 2012; Harmatiné, 2011).

(d) Kockázatvállaló magatartás kialakítása

Affektív és kognitív fejlődésük szempontjából kulcsfontosságú olyan feladatok kitűzése a tehetségesek elé, amelyek intellektuális kockázatvállalást igényelnek (vö. Bíró és Páskuné, 2015; Dávid I. és mtsai 2014; Harmatiné, 2011).