2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.1. Gazdagítás, dúsítás

2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban

2.5.1.2.3. Kérdezési technikák fejlesztése a gazdagítás részeként

„Jól kérdezni annyi, mint jól tanítani.” Szókratész egyetértett volna ezzel az állítással. Szókratész a kérdezésen kívül más eljárást nem használt. A tanításban ma, bármennyire értékes is, a szóbeli kérdezés csak egy a sok lényeges tanítási eljárás közül. A szóbeli kérdezés eredményes út lehet ahhoz, hogy ösztönözzük a tanuló motivációját és aktív részvételét (vö. Professional…, 1994).

A szóbeli kérdezési technikák eredményes használata lehetőséget nyújt a tanulóknak az önkifejezés gyakorlására is. A logikai sorrendben feltett kérdések ösztönzik a logikus és kritikus gondolkodást, és a gondolkodási képességek fejlődéséhez vezetnek. A kérdések alkalmazása a tudás különböző szintjeinek megfelelően a tanulókat a gondolkodás más-más szintjeire vezeti.

Újabb fontos eredménye a kérdések alkalmazásának, hogy felfedezhetjük az egyes tanulók speciális képességeit és érdeklődéseit. A tanulók gyakran tesznek szert speciális tudásra és képességekre a hobbijukon, egyéni tapasztalatukon vagy családi tevékenységükön keresztül. Építenünk kell ezekre a speciális képességekre és érdeklődésre, mint további eszközökre a tanulás elősegítése érdekében.

A szóbeli kérdezési technikákat a következő főbb célokra tudjuk felhasználni:

Bevezetni, összegezni vagy újra áttekinteni egy leckét.

Az előzők eredményét tisztázni.

Felfedezni a hiányosságokat.

A központba állítani az olvasottakat.

Fejleszteni a tanulók éleslátását.

Elősegíteni a tanulók megértését.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.1.2.4. A gazdagítás speciálisan tehetséggondozásra használt formái