2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.2. Gyorsítás

Balogh László

Ebben a fejezetben a tehetséggondozásban világszerte elterjedt, hazánkban még kevéssé használatos fejlesztési módszer, a gyorsítás alapkérdései kerülnek kifejtésre. Ennek keretében értelmezzük e pedagógiai eszköztárat, bemutatjuk főbb fajtáit, összegezzük a kutatási érveket a gyorsítás mellett, elemezzük a főbb irányelveket az alkalmazáshoz. Különös figyelmet fordítunk a gyorsításra alkalmas tehetségígéret jellemzőire, valamint a gyorsítás hatékonyságát erősítő szempontokra.

Kulcsszavak: gyorsítás, gyorsítási irányelvek, formák, feltételek

Már a gazdagítás Passow által kidolgozott és e kötet 2.5.1. fejezetében bemutatott rendszerében feltűnt a „tempóban történő gazdagítás”, amely arra épül, hogy a tehetséges tanulók gyorsabban és többet képesek feldolgozni, teljesíteni. Ezt a szempontot kiterjesztették a tehetséggondozás egész rendszerére, s így jött létre a gyorsítás eszközrendszere. Ennek lényege, hogy a tehetséges tanulók általában gyorsabban fejlődnek, mint társaik, s ezért biztosítani kell részükre azokat a kereteket, amelyek lehetővé teszik az egyéni tempóban (gyorsabban) való haladást. A gyorsítás az egyik legrégebbi tehetséggondozó programfajta, (Gallagher, 1985; Passow, 1996), ám az iránta tanúsított lelkesedés világszerte alábbhagyott a múlt század közepére. Ez a helyzet az 1970-es években ismét változott. Ekkor indította el Stanley hosszúra nyúlt vitáját, hogy adjanak több gyorsító jellegű lehetőséget az okos diákok számára (Passow, 1996; VanTassel-Baska, 1996), s ez eredménnyel is járt. Ezt követően a tehetséggondozás gyakorlatában a módszeregyüttes széleskörűen terjedt el a tehetség minden speciális fajtájának fejlesztésében a világ sok országában (vö. Balogh, 2004; Dai és Steenbergen-Hu, 2015; Gagnè, 2015a, b; Gordon Győri, 2011, 2012; Gronostaj és mtsai, 2016; Heller és mtsai, 2000; Lee és mtsai, 2010; Persson, Joswig és Balogh, 2000; Sayler, 2015; Swan és mtsai, 2015). Gordon Győri (2011) vizsgálódásai alapján azt állapította meg, hogy a gyorsítás nagyobb és rendszerszerűbb szerepet kap ma a külföldi tehetséggondozásban, mint korábban. Ugyanakkor Magyarországon a tehetségesek fejlesztésének ez az eszközrendszere szinte csak a művészeti és sporttehetség gondozásában bontakozott ki, s ott a fejlesztő munkában már hosszú ideje kézzelfogható sikereket hoz. Azonban itthon alig található meg ez a módszeregyüttes az intellektuális tehetséggondozásban. Összességében az 1985 és 2013 között hazai szerzők tollából megjelent tehetség témakörű könyvek, tanulmányok, gyakorlati beszámolók közül is alig másfélszáz munka (az összes írás kb. 10%-a) szerepel a gyorsítás témakörében (vö. Balogh, 2006, 2012, 2016; Balogh és Tóth, 2014). Nagyon fontos a hazai előrelépéshez, hogy szemügyre vegyük ezen keretek kötött is, milyen értékei vannak a gyorsítás eszközrendszerének, ezzel is biztatva a gyakorló szakembereket a szélesebb körű alkalmazásra. Természetesen a veszélyekre is felhívjuk a figyelmet, hiszen a nem kellő szakmai alapozottságú gyorsítás sok kárt tud okozni a tehetséges egyén fejlődésében (vö. Balogh, 2012; Balogh, 2016).

Következő fejezet: >>> 2.5.2.1. A gyorsítás leggyakrabban alkalmazott formái