2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.8. Az egyéni tehetségfejlesztő programok készítésének és megvalósításának rendszerszerű folyamata

Az előzőekből egyértelműen levonható a következtetés, hogy a hatékony tehetséggondozás nem oldható meg szisztematikusan kidolgozott, egyénre szabott fejlesztő programok nélkül. Fontos már elöljáróban hangsúlyozni, hogy a tehetségígéret speciális területétől, az életkortól, a fejlesztés célkitűzéseitől, az iskolai szubjektív és objektív feltételektől, a családi háttértől stb. függően más és más struktúrában kell elkészíteni a tehetségesnek látszó gyerek, fiatal egyéni fejlesztési tervét, s ennek megvalósulását folyamatosan ellenőrizni, illetve a változásoktól függően a célokat módosítani kell. Ennek főbb szempontjait minden tehetséggondozó műhelynek magának kell kialakítania – nincs általános recept, természetesen a főbb lépéseket a terv elkészítéséhez a következőkben megadjuk. Figyelembe véve, hogy „az individualizált oktatás a tartalomnak, a folyamatnak, a produktumnak és a tanulási környezetnek a tanulóhoz való szükség szerinti hozzáigazítását jelenti” (Tóth L., 1998, 50.), komplex módon és folyamatában kell áttekintenünk a tervezés és megvalósítás menetét. A következő általános lépéseket ajánljuk a programkészítéshez és kiindulásként a terv megvalósításához (vö. Balogh, 2016; Treffinger és mtsai, 2008).

(1) Az adott gyerek, fiatal jellemzőinek folyamatban történő felderítése komplex kereső módszerekkel. A kereső módszerekről részletesen olvashatnak e kötet más fejezeteiben, itt csak a komplexitást biztosító módszeregyüttesre hívjuk fel a figyelmet. A legfontosabbak ezek közül:

a pedagógusok és más szakemberek jellemzése a fiatalról együttműködésük (tanórai együttműködés, „kereső programok”, szabadidős programok, a diák teljesítményének jellemzői stb.) tapasztalatai alapján, strukturált szempontrendszer szerint,

kérdőívek használata többféle funkcióban,

tesztek és felmérések: általános és speciális képességek felderítése,

iskolapszichológusok véleménye,

a tanuló önjellemzése,

tanulótársak jellemzése a diákról,

szülői jellemzés.

(2) A gyerekről, fiatalról szerzett információk rendszerbe szedése a fejlesztő programok tartalmi szempontjait alapul véve: