2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás

2.5.4.2. Az egyéni tanácsadás

Az egyéni tanácsadás olyan kétszemélyes interperszonális segítségnyújtási forma, melynek célja a tanácskérők hatékonyabb működésének támogatása, intencionalitásuk fokozása. Az intencionális egyén jellemzője a hatékonyság, hogy hosszú távú célokra tekint, képes alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez és az élet által adott problémákra rugalmasan, alternatív megoldásokat talál (Ivey és Downing, 1980).

Az egyéni tehetség-tanácsadás kereteinek kialakításánál figyelni kell rá, hogy fontos a nyugodt, bizalmas légkör megteremtésére lehetőséget adó fizikai környezet, ahol a tanácsadási folyamatot nem zavarják külső ingerek. Az egyéni tanácsadás általában egy külön erre a célra fenntartott helyiségben zajlik, de ha erre nincs is lehetőség (például mert az iskolában nincs tanácsadó szoba), a kétszemélyes helyzetet mindenképp biztosítani kell. Fontos, hogy a helyiségben a beszélgető felek egymást jól lássák, és ne legyenek zavaró körülmények (zaj-, hanghatások). A tanácsadó szobájában nélkülözhetetlen a számítógép és az ahhoz tartozó különböző informatikai felszerelések (szkenner, nyomtató), valamint a telefon. Biztosítani kell meghatározott időkeretet is a tevékenység végzésére (Borbély-Pecze és mtsai, 2009). A pedagógiai tanácsadás lépéseinek megfelelően lehet tervezni a tanácsadási alkalmakat, egy-egy ülésre 45-50 perces időtartamot szánva.

Az egyéni tanácsadás lépései

Az egyéni tanácsadás lebonyolításához a tanácsadási modelleknél említett pedagógiai tanácsadás modellje ad támpontokat. Ez alapján a tanácsadás négy szakaszban valósul meg, és ezen belül öt lépést különíthetünk el, ezek a (1) problémafeltárás, (2) tisztázás, (3) információgyűjtés, (4) mérlegelés, és (5) döntés, cselekvési terv kialakítása. A továbbiakban ezen lépések fő feladatait foglaljuk össze röviden.

Első lépés: Problémafeltárás

A problémafeltárás célja, hogy a tanácskérő életében együttesen jelen lévő problémahalmazból kiemelje azt, ami a tanácsadás módszerével hatékonyan kezelhető, és megoldásától a többi probléma enyhülése várható. Lehetővé kell tenni, hogy a tanácskérő elmondhassa gondolatait, érzelmeit, és minden problématerület felderítése, körbejárása megtörténjen. A problémafeltárás fő módszere a beszélgetésvezetés, amely elősegíti a tanácskérő önfeltárását, helyzetének átgondolását. A problémafeltárás lépése a problémadefiníció megalkotásával zárul. A problémadefiníció megfogalmazásánál arra kell törekedni, hogy pozitív irányba mutatva fogalmazza meg a tanácsadó–tanácskérő együttműködésének célját, előrevetítve annak lehetséges eredményét. Ha például középiskolás diák a tanácskérő, és a problémafeltárás során kiderül, hogy tanulás-módszertani hiányosságok nehezítik a tehetség kibontakozását, akkor a problémadefiníció így szólhatna: „Megállapodhatunk-e abban, hogy a továbbiakban arra keresünk megoldásokat, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az otthoni önálló tanulásodat.”

A problémadefiníció kijelöli a tanácsadási folyamat irányát, tartalmát, megállapodást jelent a tanácsadó és tanácskérő között kettejük együttműködésének céljára vonatkozóan.

Második lépés: Tisztázás

A tanácsadás során fontos a személyiséghez illeszkedő, egyéni megoldások felszínre kerülésének facilitálása. Ahhoz, hogy az adott problémára személyre szabott, egyedi megoldás szülessen, szükség van a tanácskérő egyéni sajátosságainak feltárására, a problémával kapcsolatba hozható személyes tulajdonságainak tisztázására, önismeretének fejlesztésére.

A tisztázás lépésének célja tehát: a problémadefinícióhoz tartozó szubjektív elemek feltárása, a tanácskérő öndefiníciójának fejlesztése, a döntés szempontjából lényeges szubjektív tényezők felszínre hozása. Módszertanilag a beszélgetésvezetéssel, tervezett beszélgetési témákkal és az öndefiníció alakulását segítő eljárások felhasználásával tisztázhatók az egyénre jellemző szubjektív elemek. Például az előző lépésben említett problémadefiníciónál maradva, a tisztázás lépésében érdemes átbeszélni a jelenlegi otthoni tanulási szokásokat, elkészíttetni a tanácskérővel az aktuális napirendjét, kitérve benne a tanulási idő tervezésére, kitöltetni a tanulási stílus kérdőívet, vagy más tanulásdiagnosztikára alkalmas kérdőívet, és megbeszélni az eredményeit. A tisztázás lépésének az eredményei a tisztázott szubjektív elemek lesznek, azok a személyes tulajdonságok, amelyek a problémamegoldás szempontjából relevánsak. A példánkban említett esetben a tisztázás lépésének eredményeként válik láthatóvá, hogy az otthoni tanulás körülményei optimálisak, saját szobában egyedül tanulhat, felszerelései rendben vannak, saját laptoppal rendelkezik a diák, de a tanulási időt nem tervezi be, ad hoc ül le összecsapni az írásbelit, a délután nagy részét számítógépes játékokkal tölti. A tanulás során csak olvasgatja a könyvet, nem emel ki lényeget, nem készít vázlatot, vezető tanulási stílusa a vizuális tanulás. Ezek a tisztázott szubjektív elemek adnak támpontot arra vonatkozóan, hogy a következő lépésben milyen információk beemelésére lesz szükség a tanácsadási folyamatban.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.4.3. A csoportos tanácsadás