2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban

2.6.4.2. A tehetség gondozása, tanórán kívüli gazdagító programok

2.6.4.2.1. Szakköri, laboratóriumi foglalkozások szervezése

A kémiaszakkörök meghirdetése előtt célszerű az alábbi szempontokat figyelembe véve meghatározni a célokat és módszereket:

Ismeretanyag és fejlesztési célok alapján a szakkör lehet feladatmegoldó, kísérletező, továbbtanulásra felkészítő, versenyekre felkészítő, vegyes típusú vagy egyéb fejlesztési területhez tartozó foglalkozás.

A szervezés során meg kell határozni a célcsoportokat (évfolyamok, más intézmények tanulói), a bekerülés módját (önkéntes jelentkezés, valamilyen szűrés alapján), a konkrét szakmai programot és a megvalósulás anyagi és tárgyi feltételeit.

Kevés iskola rendelkezik jól felszerelt kémiai laboratóriummal, valamint a tantárgy oktatásához szükséges megfelelő mennyiségű vegyszerrel. Megoldást jelenthet, ha egyszerűen elvégezhető, kis anyag- és vegyszerigényű kísérleteket tervezünk a tanulók számára.

Napjainkban új utakat keresve jól használhatók a kis anyagigényű módszerek, az úgynevezett fecskendős, a csempéken, szűrőpapíron vagy félmikroeszközökkel végzett reakciók (pl. Bárány, Tóth és Sarka kísérletei, 2015; Bohdaneczkyné, Sarka és Tóth, 2015, 70–81., valamint 95–124.).

A tehetségek gondozásában kiemelkedő jelentőségűek az Öveges laborok. Azok az iskolák, ahol beindultak ezek a komplex természettudományos ismereteket nyújtó szakköri foglalkozások, nagyban hozzájárulnak a tehetségek kiválasztásához, a fejlesztő munkához, valamint a kémia iránti érdeklődés felkeltéséhez. Ezek a laboratóriumok színes, magas szakmai színvonalú programokat kínálnak, ezért érdemes kapcsolatot építeni velük.

Következő fejezet: >>> 2.6.4.2.2. Tehetséggondozás versenyekre történő felkészítéssel