2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.1. A tehetségről elméletileg fizikus szemmel

2.6.5.1.5. Az eszközkészítésben tehetségesek

A gyakorlati tevékenységhez kapcsolódóan egy másik tehetségszeletről kell még szót ejtenünk. Eszközt készíteni megint csak más képességeket igénylő feladat. Pedagógusi tevékenységünk során alapvetően két esettel találkozhatunk. Az egyik végeredménye egy adott cél eléréséhez szükséges szerkezet, elrendezés, a másik célja maga a működés. Két konkrét példával szemléltetve: az egyik esetben a tanuló a sűrűségméréshez készít céleszközt vagy a súrlódási együttható mérési elrendezését állítja össze konyhai használati tárgyakból, a másikban rakétát alkot. Határozottan innovatív gondolkodást igényel mindkettő.

Tervezési, elkészítési és kipróbálási vagy kalibrálási szakaszokra bontható a folyamat. Komoly szinten az ehhez szükséges képességek, tulajdonságok részben a gondolkodásban, részben a kísérletezésben tehetségesekéből rakható össze, de annál több, hangsúlyaiban más:

műszaki érzék és jártasság,

alaposság,

problémamegoldó képesség,

lényeglátás,

a koncentrálás képessége,

önbizalom,

eltökéltség, kitartás.

Az ilyen tanulókat lehet, hogy barkácsszakkörről kell átcsábítani a fizikára. Várhatóan kiválóan szerepelnek a műszaki és innovációs versenyeken, belőlük lehet a jövő feltalálója.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.5.2.1. A tehetséges tanulók azonosításának nehézségei