2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.2. A tehetséges tanulók azonosítása és fejlesztése fizikából

2.6.5.2.2. Az elméletben kiemelkedők tehetségazonosítása

Láthatjuk, hogy fizikából a tehetségazonosítás kérdései sem egyszerűek, de akkor kerülünk igazán nehéz helyzetbe, ha a tehetségeket az előző fejezetben felsorolt részterületek szerint akarjuk kiválasztani.

De erre nincs is szükség: tényleges megkülönböztetést csak az elméletben és az eszközkészítésben tehetségesek között van értelme tenni. Az ennél részletesebb felosztás valójában csak arra alkalmas, hogy a rostánk, amellyel válogatunk, megfelelően sűrű szövésű legyen. Támasszuk ezt alá egy elméleti megközelítéssel: tegyük fel, hogy a fizikai tehetséget 20 kritérium alapján ki lehet szűrni, amelyből 12 elméleti, 8 gyakorlati képesség. Megállapodás szerint a fejlesztendő csoportba az kerül, aki 60 %-ban teljesíti ezt. Tehetséges-e az a tanuló, aki a 8 gyakorlati és 2 elméleti szempontból kiváló? Érezzük, hogy hibát követnénk el, ha kihagynánk. Tehát a számszerű határhúzás nem reális, a területekre osztás nem annyira az eljárás megválasztásában jelent különbséget, hanem a mérlegelésben. Ez megvalósítható, hiszen minden képességmérő eljárás, sőt a felvett tudást mérő tesztek is többtényezősek.

A tanulásban tehetségesek – mivel a legtöbb területen megnyilvánul ez a képességük – minden célú kiválasztásban meghatározó bázist alkotnak. Tehát az ő esetükben a legegyszerűbb a tehetségazonosítás, mert a leggyakoribb eljárások bármelyik kombinációja alkalmas a kiszűrésükre.

A fizikai gondolkodásban tehetségeseket az általános intellektusuk felmérésén túl olyan tantárgyi tesztekben nyújtott teljesítményük alapján ismerhetjük fel, melyeknek feladatai zömmel gondolkodtató, logikai jellegűek. Ha az elérhető standardizált tesztekben gondolkodunk, akkor az Öveges-verseny vagy az érettségi feladatsorok tesztkérdései, jelenségmagyarázó feladatai ilyen jellegűek. Válogathatunk a hazai vagy nemzetközi kompetenciamérések, PISA-felmérések ilyen kérdései közül is, de darabonként kiragadva, csak szubjektív benyomások megszerzése céljából. Ha emellett a tanuló kérdez, olykor akadékoskodik, érvelve megkérdőjelez állításokat, „és mi történik, ha…” kezdetű felvetéseket fogalmaz meg, akkor biztosak lehetünk benne, hogy tehetségfejlesztésre érdemes.

Értelemszerűen a matematikai eszközök használatában tehetségesek felismeréséhez a számolási készséget azonosító eljárások mellett azok a fizika tantárgyi tesztek alkalmasak, melyekben a feladatok zöme hosszabb-rövidebb számolást igényel. A szubjektív benyomásainkat a tanuló gyors végeredmény-bemondásaira, grafikus közelítéseire alapozhatjuk, vagy arra, hogy válaszait numerikus formában igyekszik megadni.

Következő fejezet: >>> 2.6.5.2.3. Gyakorlati tevékenységben kiemelkedők tehetségazonosítása