2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban

2.6.5.3.4. Eszközhasználatban tehetségesek fejlesztése

Vannak olyan tanulóink, akik nagyon gyorsan és jól használják a mérőeszközöket, pillanatok múlva hallhatjuk tőlük a g 10-hez közeli mért értékét, vagy a 0,26-os súrlódási együttható értéket. Korosztályi jellemző a versenyzési szándék, ami a tudományos munkának ugyan hajtóereje is lehet, de a végeredmény minél hamarabbi prezentálása a gondosságot és a hitelességet veszélyezteti. Meg kell tanítanunk diákjainkat arra, hogy a mérés, kísérlet dokumentálása, körbejárása elengedhetetlen része a tevékenységnek. Azaz foglalkoznunk kell a mérési jegyzőkönyv formai és főleg tartalmi követelményeivel, valamint a hibalehetőségek számontartásával, hatásuk becslésével. A bevezető időszakban a mérési jegyzőkönyvet kitöltendő űrlapként kaphatják meg a tanulók. Ez mintaként szolgál a továbbiakban, és instruálja a mérési folyamatot. A jegyzőkönyvírás tanítása nem önmagáért fontos momentum, hanem éppen az utóbbi szerepe miatt: mederben tartja a tevékenységet.

Vegyük sorra az önállóan készítendő jegyzőkönyv legkritikusabb pontjait:

A mérés leírása:

A túl nagyvonalú vagy túl részletes leírás egyaránt helytelen. A gyakorlás során különböző technikákat választhatunk:

ugyanarra a mérésre vonatkozóan versenyeztessük a leírásokat, ahol a tanulók egymást értékelhetik;

dolgozhatnak csoportban, ahol a sokféle igényesség együtt gyúrja ki a végeredményt;

lehet az ellenőrzésnek az is módja, hogy az egyikük által írt instrukció alapján a másiknak kell elvégeznie a mérést, kísérletet. A tapasztalatokat ekkor feltétlenül meg kell beszélni, mert az is kiderülhet, hogy a mérés tökéletes, de nem az történt, ami a feladat volt.

A mérési adatok rögzítése:

A mért és számolt adatok megjelenítése gazdaságos és áttekinthető, ha a táblázatos formát alkalmazzuk. A mérőműszerektől függően a leolvasott skálaértékek, az ebből meghatározott mért adatok és az ezek felhasználásával számolt mennyiségek alkothatják a táblázat tartalmi karaktereit. A mérések, azaz cellák számát a mérés célja is befolyásolja. A tanulók jól tudják, hogy „egy mérés nem mérés”, de hogy valójában mennyit célszerű, azt nehéz eldönteniük. Más a helyzet, ha azért kell többet mérni, mert átlagolással akarjuk csökkenteni a hibák szerepét, és más, ha két mennyiség kapcsolatát kutatjuk. Az utóbbi esetben a paraméterek vizsgálandó tartományára is rá kell érezni. Ezt a rutint sok, bizonyos értelemben mechanikusan ismételt mérés elvégeztetésével alakíthatjuk ki bennük. A mérések egyformaságát ötletekkel fedhetjük el. Például konyhai eszközökkel mérjenek. Ezek azt a tapasztalatot is erősítik, hogy a mérési eredmények nem tisztán az elmélet szerint adódnak, csoportonként különbözhetnek, így kiiktatjuk a tanulókból azt a – sokszor tudat alatti – szándékot, hogy a mérési eredményeiket kozmetikázzák az általuk elvártaknak megfelelően.

Értékelés:

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.5.3.5. Tehetségfejlesztő stratégiák, technikák a fizikatudományban