2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.4. További tehetségfejlesztő eszközök a fizikatudományban

2.6.5.4.2. Fizikai feladatok, feladatmegoldások szerepe a tehetségfejlesztésben a fizikatudományban

Mivel bármelyik kérdést valamilyen probléma, feladat megoldása kapcsán értelmes és érdemes feltenni, a tehetségfejlesztés lehetőségeit olyan fizikai problémák, feladatok felsorakoztatásával mutathatjuk (mutathatnánk) be, melyekben ezek a kérdések ott rejlenek. Tesszük ezt több évtizedes szaktanári és verseny-előkészítési gyakorlatunk alapján is. Meggyőződésünk, hogy a fizikából tehetséges tanulók felismerésére és tehetségük kibontakoztatására egyik legjobb módszer a különböző típusú feladatok megoldása. Ezt vallja Bor Pál is, aki több fizikatankönyv írója, és tehetséggondozó szakkör vezetője: „[…] a tananyag alapos megértéséhez, maradandó elsajátításához és alkalmazhatóvá tételéhez igen jó módszer a feladatmegoldás.” (Kövesdi, 1995, 20–22.)

Mivel jelen kézikönyv nem feladatgyűjtemény, nincs lehetőségünk még példát sem mutatni. A tehetségfejlesztésre alkalmazott feladatok sokféle szempont szerint csoportosíthatók (életkor, szint stb.), itt csak azokat a kérdésvázakat villantjuk fel, melyek a tehetségfejlesztés legfőbb irányait – a kreativitás, az elemzőkészség és a deduktív gondolkodás képességének fejlesztését – tartalmazzák.

A kreativitás fejlesztésére a következő kérdéstípusok szolgálhatnak:

Hogyan tudnád megmérni…?

Hogyan lehet megbecsülni…?

Mi lenne, ha…?

Az elemzőkészség fejlesztését a következő kérdéstípusok segíthetik elő:

Vizsgáld meg…!

Mérlegeld…!

Döntsd el, hogy igaz-e…!

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben