- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
Kovács Szilvia
Az irodalmi tehetséggondozás feladatát e fejezet a tehetséggondozás elméleti belátásaira, modelljeire reflektálva kívánja megközelíteni, de elsősorban a tanórai környezetben zajló fejlesztő folyamatok gyakorlatára koncentrál. Az alkotói tevékenység segítése a tehetségfejlesztés részeként mind a környezettől, mind a tehetséges tanulóktól és tanáraiktól koncentrált, fegyelmezett munkát, feladat iránti elkötelezettséget, reflektív nyelvhasználatot vár el. Az alkotó tevékenység magában foglalja a művek értő befogadását, az esztétikai tapasztalat médiumában születő élmények feldolgozását. Az alkotás feltétele az értelmező tevékenység, mely az önkifejezést, a kreatív problémamegoldás képességét is fejleszti. E fejezet a műértő, kritikai, illetve verbális tehetség fejlesztését a kreativitás szolgálatába állítva mutatja be konkrét feladatok segítségével, beleértve egy képregény és egy szappanopera megírásának eseteit is. A feladatlapok módszertani reflexiókkal kívánják segíteni az irodalmi tehetség és alkotótevékenység fejlesztését tanórai környezetben.
Következő fejezet: >>> 2.6.6.1.1. Az irodalmi tehetségfejlesztés munkáját segítő modellek