2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.9. A vizuális tehetség

2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése

„Nem a tárgy, hanem az ember a cél. […] Minden ember tehetséges. Minden egészséges emberben megvan az a mélyen rejlő képesség, hogy alkotó energiáit kibontakoztassa, ha munkáját belülről igenli.” (Moholy-Nagy, 1970, 14.)

A vizuális tehetség fejlesztése, éppen úgy, mint a többi tehetségterületen, az egész oktatási intézményt érintő probléma és lehetőség. Rajztagozat és -szakkör, egyéni felkészítés a versenyekre és felvételikre nem elég – az iskolai kultúra egészének tükröznie kell a kreativitás- és tehetségfejlesztő elkötelezettséget. A tanártovábbképzés nagyon fontos, és nem csak általánosságban, hanem a tehetségformák szerint, korszerű módszertanra alapozva (NCCA, 2006).

Csíkszentmihályi Mihály kutatócsoportja a Chicagói Egyetem Pszichológiai Karának kutatása keretén belül komplex megközelítést alkalmazott a tehetséges fiatalok kiválasztására. Kvalitatív (tanári, szülői vélemények, nyílt kérdések az alanyok mindennapjairól) és kvantitatív elemeket (több standardizált teszt) is használtak a vizsgálati eredmények megbízhatóságának növelésére. Az eredmények jelentőségét nem a sok apró adatban, hanem a kutatás végén megfogalmazott, jelenségekből összeállított fogalomban látják. E fogalom a lelki komplexitás fogalma. Ily módon általános elméleti modellbe illesztették eredményeiket, melyet sok tekintetben korábbi elképzelésekkel (William James és John Dewey nevéhez köthetően) is összhangba tudtak hozni.

Csíkszentmihályi és munkatársai (2015) a tehetséggondozás szempontjából fontos személyiségvonásokat az alábbiakban foglalták össze:

A jó teljesítményre törekvő, belső motivációval rendelkező fiatalok előbbre jutnak tehetségük fejlesztésében.

A tehetség felismeréséhez szükséges, hogy a tehetség tárgya a kultúra szempontjából hasznos értéket képviseljen.

A felismerést fejlesztésnek kell követnie a kiteljesedéshez.

A tehetségek erős jellemvonásai segítik őket a figyelemben és összpontosításban, a nyitottságban (teljesítményre törekvés, kitartás, érzékenység, jó értelmi képességek).

Kevesebb időt töltenek barátaikkal, mert úgy vélik, a társaikkal való együttlét a hasznos tevékenység rovására megy.

Kevesebb házimunkát és pénzkereseti lehetőséggel járó egyéb munkát végeznek.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.9.3.1. A tehetséggondozó programok típusai