A tehetség kézikönyve

2.6.9.3.2. Sikeres kortárs vizuális tehetséggondozó programok Magyarországon

„Ne hasonlítsák a munkáimat a gyermekek alkotásaihoz. Világok választják el őket. Sose felejtsék el, hogy a gyermek semmit sem tud a művészetről, a művészt viszont a kompozíció formai elemei foglalkoztatják, amelyeknek jelentése szándékától függ és a tudattalannal való kapcsolatból táplálkozik.” (Paul Klee, idézi: Kárpáti, 2005)

A tehetséggondozás nem művészképzés – a vizuális nyelv magas szintű használata mérnökök, orvosok, természettudósok hasznos képessége is lehet. A jól rajzoló gyermekből ritkán lesz művész. Paul Klee alkotásaiban képi idézetként vagy továbbfejlesztett motívum gyanánt jelen vannak a gyermekrajzok. Saját alkotásait katalogizálta és a Berni Múzeumban helyezte el. Mégis alapvető, lényegi különbséget látott a jól rajzoló gyermek és az alkotó művész között:

Ma hazánkban a vizuális tehetséggondozás műhelyeinek a művészeti képzéssel foglalkozó intézményeket és a versenyeket tekinthetjük. Emellett számos szakkör jellegű rendszeres foglalkozást nyújtó képzést vehetnek igénybe az arra vágyók. A fejezet terjedelmi korlátai miatt itt csak néhány jelentős, sikeres tehetséggondozó programról és versenyről írunk.

Alapfokú Művészeti Iskolák

A hazai művészetoktatás nemzetközileg is kiemelkedő intézménye az Alapfokú Művészeti Iskola (AMI). 1997 óta a követelményeknek megfelelő AMI állami támogatással, tehát jelentősebb tandíj nélkül kínál lehetőséget a tehetséggondozásra a zene, képzőművészet, dráma, tánc területén 688 telephelyén, városon és falun egyaránt. Ez azt jelenti, hogy bárhonnan elérhető a szolgáltatása.

Az alapfokú művészeti iskolák körülményeinek, tevékenységének jobb megismerése érdekében bemutatunk egy kiemelkedő műhelyt. Egyik legfontosabb jellemzőjük a művészeti ágak együttélése, a zene, dráma, tánc és a vizuális művészetek közös megjelenése. Egy sikeres csepeli művészeti alapképző intézmény rajztanára, Geisbühl Tünde így foglalja össze az integratív szemléletű művészetpedagógia jelentőségét:

„Tapasztalataim szerint kisiskoláskorban a performance elemei együtt formálódnak a képi anyaggal a vizuális tartalmak megelevenedése, életre keltése során egy egymásra épülő folyamat szerves részeként. Egy-egy jelenség, fogalom, környezeti elem sajátosságait, »emberi vonásait« kutatva, nem csupán a vizuális nyelv használatával, hanem a hangok, zörejek, dallamok, ritmusok, fények és mozdulatok segítségével is. Ennek a felfedező tapasztalásnak ebben a korban többnyire mesébe sűrített játéka, összhangzása lehet végül egy kis színjáték. Az élményteremtés és a gazdagabb érzékelés okán szinte minden vizuálisan megjelenített témát valamilyen hangzó és mozgásos játékkal, imaginációval eleveníthetnek meg. A feladatsor vége felé ezekből a kis helyzetgyakorlatokból, hangulatelemekből és karaktermegjelenítésekből áll össze egy-egy történet. E komplex megközelítési mód érzékelhető haszna a vizualitás terén, hogy az intenzíven átélt élmény hatására létrehozott tárgynak, képnek a személyesség jóvoltából sokkal elevenebb, gazdagabb vizuális üzenete, tartalma van.” (Geisbühl, 2009, 141.)

2.6.9.11. ábra. „Mintakeretes rajz” (Szín-Vonal Alapfokú Művészetoktatási Iskola honlapja)

A Szín-Vonal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény egy Balaton-felvidéki iskola, amely 12 évfolyamos alapfokú művészetoktatást folytat képző- és iparművészeti ágon mintegy 500 diákja számára. 2005 óta 33 településről fogad tanulókat a badacsonytomaji székhely mellett még 10 tagiskolában. 2010 óta regisztrált Tehetségpont. A tagiskolákban mindenütt van külön szakterem, a tanárok mind rendelkeznek szakirányú képzettséggel. Tehetséggondozó módszereik között megjelenik a másolás (ennek a képi nyelvet gazdagító hatásáról korábban már szóltunk) és a modalitásváltás, a beszéd képpé alakítása.

Fontos módszerük a kooperatív tanulásszervezés, az együttműködésen, folyamatos kommunikáción alapuló alkotás.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.9.4. Hogyan értékelhető egy vizuális tehetséggondozó program?