2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek

2.1.1. Tehetségmodellek mint a fejlesztő programok kiindulási alapjai

2.1.1.4. A környezet szerepét differenciáltabban bemutató újabb modellek

2.1.1.4.4. Betts autonóm tanuló modellje (1986)

Betts autonóm tanuló modellje (Autonomous Learner Model) arra törekszik, hogy megfeleljen a programban részt vevők tanulmányi, szociális és érzelmi szükségleteinek. Mint az a modell nevében is megjelenik, az autonómia a kulcsszó: a tanulók váljanak felelőssé saját teljesítményükért.

„A modell biztosítja, hogy a tanuló:

(1) figyelmet fordítson önmagára mint tehetséges egyénre, valamint a programlehetőségekre;

(2) gazdagító gyakorlatokban vegyen részt, például vizsgálatokban, kulturális tevékenységekben és terepgyakorlatokon;

(3) szemináriumokat látogasson a futurizmusról, problémákról és vitás kérdésekről;

(4) a tanulási készségeket, pályaválasztási ismereteket és interperszonális képességeit egyénileg fejlessze;

(5) mélyreható vizsgálatokat folytasson csoportos projektek és mentorálás keretében. Ez a modell különösen erősen összpontosít a tehetséges diákok egyéni fejlődésére.” (Balogh és Mező, 2011, 18.)

Következő fejezet: >>> 2.1.1.4.5. Ziegler akciotóp (Actiotope) modellje