- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.14.2. Mérhető-e a spirituális intelligencia?
A cikk elején jeleztük, hogy Gardner meglehetősen kétkedő volt a spirituális intelligencia mérésével kapcsolatban. Az egyik legelterjedtebb SQ-t mérő kérdőív a szerzője, David King (2008) disszertációjában több esetben utal arra, hogy Emmons is hasonlóan szkeptikus volt, amikor ennek az intelligenciatípusnak a mérhetősége szóba került. Egyrészt azért, mert nem találta megfelelő módszernek az önkitöltéses kérdőívek alkalmazását az SQ esetében, illetve tudományos konszenzus híján még nem ajánlja egy mérőeszköz kidolgozását. Azonban Emmons szerint, ha mégis mérésre kerülne a sor, érdemesebb a spiritualitáshoz kapcsolható képességek mérésében gondolkodni. A Zohar és Marshall szerzőpáros – akiknek koncepciójáról ugyanebben a cikkben hely hiányában nem esik szó – megállapítása is érdekes: szerintük a logikára, linearitásra, racionalitásra épülő IQ-val ellentétben a spirituális intelligencia nem mérhető. Sisk és Torrance nem is foglalkozott a mérés kérdésével, viszont annál komolyabban dolgozták ki a fejlesztés módszertanát.