3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük

3.2.2. Tehetségsegítő szakemberek szerepei, kompetenciái és kompetenciahatárai

3.2.2.1. A pedagógusok szerepe a tehetség felismerésében és fejlesztésében

A pedagógusokkal szemben a társadalom, a szülők és maguk a tanulók is sokféle elvárással lépnek fel, amelyeknek nem könnyű megfelelni. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a különleges bánásmódot igénylő gyermekekről rendelkezve az egyéni bánásmód alkalmazását, a tanulói tulajdonságok figyelembevételét a pedagógusok számára törvényi úton is kötelezővé teszi.

A tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe a leginkább meghatározó. A tankötelezettség miatt a pedagógusok valamennyi gyermekkel találkoznak, így az, hogy egy potenciális tehetség se vesszen el, hangsúlyosan az ő szakértelmükön múlik.

A pedagógusok feladata a tehetséggondozásban a köznevelés valamennyi színterén:

közreműködés a tehetséges tanulók azonosításában, a pedagógiai módszerek alkalmazásával, a tanítványaik egyéni szükségleteinek és érdeklődésének felderítése,

közreműködés a tehetséggondozó programok kidolgozásában és lebonyolításában,

a tehetséges tanulók fejlesztése, részvétel a tehetséggondozó tevékenységekben, gazdagító programokban (a tehetséges tanuló személyiségéhez illeszkedő tanórai differenciálás, egyéni feladatmegoldások, kiscsoportos munka, szakkörök, fakultációk, önképzőkörök, projektek, versenyfelkészítések),

közreműködés a tehetséggondozó programok hatásvizsgálatában, a pedagógiai módszerek alkalmazásával,

kapcsolattartás külső szakemberekkel (Balogh, 2012).

A tehetséggondozó projektek lebonyolításában a tantestületen belül a következő munkamegosztás ajánlott:

A programvezető (igazgató, igazgatóhelyettes) feladata az általános áttekintés, bátorítás, segítés, ellenőrzés, a téma napirenden tartása.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 3.2.2.2. A pszichológusok tehetségtámogató tevékenysége