2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája

2.3.1.4. Pszichoszociális változók mint a tehetségfejlődés meghatározó faktorai

2.3.1.4.3. Pozitív pszichológiai szemlélet az iskolában, kreatív klíma, a mindset szerepe a képességek kibontakoztatásában

A pozitív pszichológiai szemlélet iskolai vonatkozásban azokra a pszichoszociális jellemzőkre, személyiségjegyekre és környezeti tényezőkre koncentrál, melyek a tehetség kibontakozásához szükséges belső motiváció, elkötelezettség, kitartás, a fejlődés és tanulás iránti nyitottság, kreativitás és a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozásában jelölik meg az optimális fejlődés feltételeit (bővebben: Péter-Szarka, 2015). Ezen gondolatkörhöz kapcsolódóan két fogalmat érdemes közelebbről körüljárni: az egyik a kreatív klíma, a másik pedig az úgynevezett mindset.

A kreativitást serkentő környezeti tényezők kiemelt elemének tekinthető az úgynevezett kreatív klíma osztálytermi létrehozása. Ennek a munkaszervezetekben és az iskolai szervezetekben egyaránt négy kritériuma ragadható meg, melyek mindegyike egyaránt szükséges a kreativitást támogató légkörhöz. Ezek a következők (Ekvall, 1983; idézi: Péter-Szarka, 2014, 9.):

kölcsönös bizalom, átlátható kapcsolatok, nyitottság, az új ötletek, elgondolások támogatása,

kihívás és motiváció,

szabadság és autonómia az információk felkutatásában, a kezdeményezés lehetősége,

a nézőpontok, a tudás és tapasztalat sokszínűsége, lehetőség egymás véleményének megismerésére.

Az ingergazdag környezet, a kíváncsiságot felkeltő könyvek, tárgyak mellett a kreatív alkotás létrejöttében igen nagy szerepe van a gyermekek körül lévő felnőttek hozzáállásának is. A kreativitást serkentő felnőtt pozitív mintaadással, útmutatással, humorral, továbbá beleélő képességgel (empátia) rendelkezik. Arra bátorítja a gyermeket, hogy keresse a különböző lehetőségeket, a „járatlan utat”, azaz új megoldásokat és új gondolkodási irányokat. A gyermek kreativitását támogató felnőtt:

(1) Aktívan figyel, kivár.

(2) Elfogadja a gyermek döntéseit.

(3) Hangsúlyozza az önállóságot.