2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása

2.2.1.4. A gyermeki/tanulói személyiség megismerésére irányuló konkrét módszerek

2.2.1.4.2. Pszichológiai jellemzők, a tehetségjegyek felismerésének módszerei (...folytatás)

Az egyén érdeklődésére jellemző, hogy a külvilág milyen széles köre bír figyelemfelhívó jelleggel számára (széles vagy szűk az érdeklődési köre), illetve hogy mi az érdeklődési iránya. Minden, ami a világban létezik, felkeltheti érdeklődésünket, ezért itt nagyon sok érdeklődési irány felsorolható (pl. tudományos érdeklődési irányok: biológia, genetika, csillagászat, földrajz, kémia, fizika, matematika, filozófia, pszichológia, történelem, régészet, jogtudomány; művészeti érdeklődés: zene, képzőművészet, tánc, építészet, irodalom; sport iránti érdeklődés bármely sportágban; műszaki vagy gazdasági érdeklődés; szociális, az emberek felé irányuló érdeklődés).

Az érdeklődésre vonatkozó vizsgálati módszerek főként a pályaválasztási irodalomban találhatók meg. Az érdeklődés vizsgálatára, megismerésére ajánlható módszerek:

interjú a tanulóval a kedvelt tantárgyakról és a szabadidős tevékenységekről;

megfigyelés a tehetséggondozó tevékenység közben;

öndefiníciós kérdőívek, melyek a Nemzeti Pályaorientációs Portál felületén bejelentkezés után elérhetők: https://palyaorientacio.munka.hu/.

A kérdőíves, öndefiníciós módszerek a vezető érdeklődési irány kiválasztásában segítik a tanulókat. Alkalmazásukkal a vezető érdeklődési irányok találhatók meg, és a vezető érdeklődési irány(ok)hoz gyűjthetők pályák.

Társas viselkedés, kapcsolati hálók megismerésének módszerei

A társas kapcsolatok témakörében a tanuló társaihoz való viszonyát, baráti kapcsolatait, a felnőttekhez való közeledésének jellemzőit, közösségben való viselkedését ismerhetjük meg. Az interperszonális kommunikáció jellegzetességeinek megfigyelése sok információval szolgál a tanuló társas kapcsolataira vonatkozóan. A kortárscsoport a szocializációs folyamat egyik legfontosabb színtere, a kapcsolatok jellegzetességei mások, mint a felnőtt–gyerek kapcsolaté.

Minél többet tartózkodik egy gyermek a kortársai között, annál több alkalma van szociális szerepei gyakorlására. A kortársak játszótársként, referenciaként és modellként is szolgálnak egymás számára, bizonyos viselkedésformákat megerősíthetnek vagy gátolhatnak.

A szociometria a közösségek kapcsolati hálójának feltárására régóta alkalmazott módszer, amelynek részletes leírásától itt eltekintünk. Ugyanakkor a gyerekek is jól észlelhetik tehetséges társaik jellemző sajátosságait, és a képességekre vonatkozó szociometriai jellegű kérdésekben általában egységesen emelik ki a bizonyos tulajdonságokkal rendelkező társaikat, ezért érdemes meghallgatni a véleményüket.