2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak

2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása

2.2.1.5. Esetleírás – pedagógiai jellemzés készítése (...folytatás)

Gyarmathy Éva, Kunné Szörényi Katalin (2004). Alulteljesítő tehetségesek alternatív oktatása. Educatio, 1, 27–38.

Gyarmathy Éva (2006). A tehetség. Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Gyarmathy Éva (2007). A tehetség. Háttere és gondozásának gyakorlata. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Gyarmathy Éva (2013). Szakmai alapelvek a nemzeti tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. In H. Nagy Anna (szerk.) (2013). Szakmai ajánlások pszichológusoknak a tehetséggondozáshoz. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Hany, E. A. (1993). How teachers identify gifted students: Feature processing or concept based classification. European Journal for High Ability, 4, 196–211.

Halász Gábor, Lannert Judit (szerk.) (1996). Jelentés a magyar közoktatásról 1995. Budapest: Országos Közoktatási Intézet.

Harmatiné Olajos Tímea (2011). Tehetség és szocio-emocionális fejlődés. Debrecen: Didakt Kiadó.

Harmatiné Olajos Tímea, Pataky Nóra, K. Nagy Emese (2014). A kétszeresen kivételes tanulók tehetséggondozása. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Hegyiné Ferch Gabriella (2001). Az érzelmi intelligencia szerepe a nevelői munkában. Új Pedagógiai Szemle, 2001. július–augusztus, 8–19.

Herskovits Mária (2005). Mit kezdjünk a tehetséggel? Iskolakultúra, 4, 25–36.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.2.2. A csoportos képességméréseken alapuló tehetségazonosítás alapelvei és gyakorlati kérdései