2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere

2.5.3.8. Az egyéni tehetségfejlesztő programok készítésének és megvalósításának rendszerszerű folyamata (...folytatás)

erős oldal(ak)ra vonatkozó információk, ezek megnevezése,

gyenge pontokra utaló információk, ezek megnevezése,

társas kapcsolatok jellemzői,

a szóban forgó diák szabadidős programjai.

(3) Az elkészülő egyéni fejlesztő program tervezésében és megvalósításában várhatóan közreműködő személyek összehívása, konzultációja:

Kiindulási alap a mozgósításhoz: az egyéni program a közreműködő tanárok és más fejlesztő szakemberek: pszichológus, tanácsadó, mentor, tutor stb., valamint a tehetséges tanuló közös tervező és megvalósító munkáján alapul, amelyben a szülők érdemi közreműködése is szükséges.

Természetesen lennie kell egy tervezést és megvalósítást összefogó pedagógusnak, aki koordinálja a tervezést és a megvalósítást is. Külföldön a hivatalos neve ennek a személynek „tehetségkoordinátor”, Magyarországon azonban ezt a kifejezést más tartalommal használják, ezért e kifejezés használatával nem akarok zavart okozni. Ez a személy lehet a tehetséges diák osztályfőnöke vagy az adott fejlesztendő speciális tehetségterület (tantárgy) tanára stb. Mindenesetre a tervezés és megvalósítás vezéralakjának olyan személynek kell lennie, aki nagyon jól ismeri a „jelöltet”. Az egyéni fejlesztő programot megvalósító szakmai csoport vezetőjének, koordinátorának a főbb feladatai megtalálhatók Dudley (1998) összegzésében: Balogh (2016). A fejlesztő program tervezőinek, megvalósítóinak összehívása, tanácskozása természetesen több alkalommal szükséges, már a tervezés folyamatában is. A legelső találkozási alkalommal a (2) pontban jelzett, a fejlesztő program készítésének és megvalósításának vezéralakja által rendszerezett információkat kell áttekinteni, megbeszélni, esetleg kiegészíteni további, a fejlesztendő fiatalra vonatkozó újabb információkkal.

(4) Az egyéni fejlesztő program konkrét kidolgozása az előző lépéseket követően lehetséges: ki kell jelölni a fejlesztési programba bekerülő fejlesztendő elemeket.

Ez megtörténhet már az első találkozás alkalmával is, vagy a közreműködőknek újabb összejövetelt kell tartani e fontos programpont megbeszélésére. A fejlesztés tartalmi elemeinek kidolgozásához rendelkezésre állnak az információk könyvünk korábbi fejezeteiben, itt csak a főbb struktúrát foglaljuk össze (további részletek: Balogh, 2012). Megjegyzendő, hogy a rendszerszerű, átfogó egyéni fejlesztő program minden főbb tartalmi elemet magában kell, hogy foglaljon, azonban az intézmény tehetséggondozó rendszerének fejlettségi szintjétől, a rendelkezésre álló fejlesztőszakember-gárdától függően előfordulhat kompromisszumos megoldás is, amikor nem minden főbb terület kerül be a fejlesztő programba, de a korábbiakhoz képest az is előrelépést jelenthet a helyi tehetséggondozó program fejlesztésében.

A fejlesztendő főbb területek általánosan a következők (részletesen lásd e könyv 2.4. fejeze-tében):

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.3.9. A tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamatmodellje