2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.1. Gazdagítás, dúsítás

2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban

2.5.1.2.1. A tanulók gazdagítása a problémamegoldó technikákkal

Az egyik legfontosabb, amit a diákoknak el kell sajátítaniuk, hogy miként oldjanak meg önállóan egy-egy problémát – azért, hogy később képesek legyenek a legkülönbözőbb helyzetekre szabott problémamegoldó technikákat alkalmazni a személyes és a munkahelyi életükben. Ez kiemelten fontos a tehetségígéretek fejlesztése során is (Getzels és Csíkszentmihályi, 1975). A hatékony problémamegoldó technikák megtanulhatók, következésképpen taníthatók is (Kelemen, 1970; Lénárd, 1978, 1979; Lénárd és Demeter, 1990). Ahhoz, hogy a feladatokkal meg tudjunk birkózni, racionális és tervszerű megközelítés szükséges. Ez az eljárás az információk összegyűjtését, hasznosítását és ellenőrzését kívánja meg abból a célból, hogy meghatározhassuk a megfelelő megoldást egy létező problémára. A problémamegoldó megközelítés egy szisztematikus folyamat, amely a következő alaplépéseket foglalja magában:

(1) a probléma pontos és világos megfogalmazása;

(2) a tárgyhoz kapcsolódó tényezők felismerése;

(3) a szükséges információ összegyűjtése;

(4) a lehetséges megoldások megvizsgálása;

(5) próbamegoldások kiválasztása;

(6) a javasolt megoldások kipróbálása, ellenőrzése;

(7) eredmények értékelése.

A problémamegoldás használata a tehetséggondozás terén számtalan értéket jelent a pedagógus számára. Fejlesztheti a tanulási motivációt úgy, hogy a tanulókat a probléma önálló megoldására készteti, vagy olyan problémákat vet fel, amelyek őket érdeklik. Serkentheti a tanulókat arra, hogy saját tudásukat és képességeiket használják. A legtöbb feladat a tanulók képességeinek és tudásának széles körét veszi igénybe. Ehhez a tanulóknak tapasztalatokkal kell rendelkezniük arról, hogyan alkalmazzák a tudásukat az új problémákra. A problémamegoldó technikák csoportos használata bátoríthatja a tanulók aktív részvételét, és fejlesztheti a hatékony tanár–diák munkakapcsolatot, amely hasznos lehet a tanulók tudásszintjéhez igazodó beszélgetések kezdeményezéséhez. Az aktív részvételt biztosító közös csoportos megbeszélések, amelyek során a tanár a csoport „tagjaként” működik közre, segíthetik a tanulókat a probléma megfogalmazásában (további részletek: Balogh, 2011; Gordon Győri, 2004; K. Nagy, 2014; Oroszlány, 2004).

Következő fejezet: >>> 2.5.1.2.2. A kritikai gondolkodás fejlesztése mint gazdagítási módszer