2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.2. Gyorsítás

2.5.2.1. A gyorsítás leggyakrabban alkalmazott formái

Sokféle formája alakult ki a gyorsításnak, itt a legfontosabbakat soroljuk fel Feger (1997) összegzése alapján (vö. Guidelines…, 2009):

Korábbi iskolakezdés. Nagy különbségek lehetnek a fejlődésben már a gyerekkorban, s ez alapján nem egyszer előfordul, hogy az általánosan szokásos életkor (6-7 éves kor) előtt elkezdi a gyerek iskolai tanulmányait. Természetesen körültekintő iskolaérettségi vizsgálatok jelentik a garanciát a tévedés elkerüléséhez.

Osztályátléptetés. A gyorsabb fejlődés és az ehhez kapcsolódó nagyobb teljesítmény az iskolai évek alatt is jellemezhetik a tehetséges tanulókat. Ha ez minden tantárgyban jellemzi a diákot, s idő előtt képes a követelményeket teljesíteni, akkor élni kell ezzel a lehetőséggel is.

D-típusú osztályok. Ezek lényege, hogy összeválogatott tehetséges gyerekekkel rövidebb idő alatt (például 4 év helyett 3 év alatt) teljesítik az általános iskola felső tagozatának tantárgyi követelményeit (vö. Nagy, 1999).

Tanulmányi idő lerövidítése. A tehetséges diák folyamatos magas szintű teljesítménye lehetővé teszi azt is, hogy az egész iskolai időt (8 év, 12 év) rövidebb idő alatt teljesítse.

Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése. Ez két formában is lehetséges. Az egyik, hogy a tanuló tanulmányi ideje lerövidítésével a szokásos életkor előtt teljesíti a középiskolai követelményeket, s így hamarabb felvételt nyerhet a felsőoktatásba. A másik, hogy egy-egy speciális szakterületen (pl. matematika, zene) a középiskolai tanulmányok mellett már folytatja az egyetemi tanulmányait is.

A tehetséggondozás hatékonyságának növeléséhez az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani ezekre a formákra is a hazai köznevelés rendszerében, hiszen ellenkező esetben fékezzük, akadályozzuk a tehetség kibontakozását. A gyorsítás kiindulópontja: ne az életkor legyen az a kritérium, amely meghatározza, hogy egy egyén mikor férhet hozzá a konkrét tantervi vagy tanulmányi tapasztalatokhoz. Az emberek nem egyformák, minden életkorban nagymértékben különböznek egymástól méretben, fizikai és szellemi fejlődésben, érettségben stb. Ha azt akarjuk, hogy az oktatás az eddiginél hatékonyabb legyen Magyarországon is, a pedagógusoknak reagálniuk kell ezekre a különbségekre (Balogh, 2012, 2016; Benbow és Lubinski, 1994; Gordon Győri, 2011, 2012; Gagnè, 2015a, b; Gömöry, 2013; Lubinski és Benbow, 1995).

Következő fejezet: >>> 2.5.2.2. Kutatási érvek a gyorsítás mellett