2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.5. A tehetséggondozó programok hatásvizsgálatára irányuló kutatások eredményei

2.8.5.1. Tehetségpontok hatásvizsgálata

A tehetséggondozás szervezeti keretei között újszerű formaként jelentek meg a tehetségpontok, amelyek deklaráltan egy tehetségsegítő hálózat alapjaiként kezdték meg működésüket. Megalapításukat a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács kezdeményezte, és támogatja mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta területeken. Az első felhívások 2007-ben jelentek meg, ekkor azonban még csak kevés szervezet regisztrálta magát. A hálózati együttműködés kiszélesedésének a 2009-ben indult Magyar Géniusz Program adott erőteljes lendületet. A regisztrált szervezetek több mint fele az első két évben kérte felvételét a hálózat tagjai közé, s ők azok, akik között arányaiban legmagasabb az akkreditáción átesett szervezetek száma. A tehetségpontok területi elhelyezkedésében ugyan még mindig mutatkoznak egyenlőtlenségek, ugyanakkor a kezdetekhez képest az utóbbi években regisztrált tehetségpontok esetében a területi megoszlás sokkal egyenletesebb, nem csupán regionálisan, hanem a település típusát tekintve is. Jelenleg 1350 találat jelenik meg a tehetségtérképen (http://tehetseg.hu/tehetsegterkep).

A vizsgálati módszer ebben a kutatásban a tehetségpontok adatbázisának dokumentumelemzése és az adatok statisztikai feldolgozása volt.

A főbb vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy az összes intézmény több mint kétharmada valamilyen közoktatási intézmény, kollégium, óvoda, a szervezetek másik nagyobb csoportja civil szervezet, amelyek között nagyon kis számban országos hatókörűek is vannak.

A legtöbb tehetségpont intézményen belüli fejlesztő munkát végez. Az iskolák jelentős ré­szében a hagyományos csoportos tehetséggondozási formák (mint a szakkörök, a szintek szerinti csoportbontás, a versenyfelkészítés) dominálnak, s kevésbé az egyéni foglalkozások, mentorálások. A tehetségpontok szolgáltatásainak térbeli kiterjedtségét vizsgálva az látható, hogy a legtöbben (65,8%) helyileg működnek, települési szinten, de a leggyakrabban intézményi szinten.

Egy-egy intézmény, szervezet többféle célcsoport számára nyújt szolgáltatásokat, s többféle tehetségterületen működik, az intézmények több mint háromnegyede kettőnél több tehetségterületet is megjelölt.

A tehetségpontként való regisztrációhoz majd akkreditációhoz a motivációt elsősorban a pályázati források kibővülése jelentette, ezáltal a tehetséggondozó programok színesítése vált lehetővé számukra. Emellett a program legnagyobb előnye maga a tehetségpont-hálózat létrejötte volt. A programba való belépés elsősorban kapcsolatok kialakulását jelentette a tehetségpontok számára, és az új kapcsolatoktól jövőbeli együttműködéseket reméltek. A tehetségtérkép nemcsak a hálózatosodást segíti, hanem a szülők számára is egyszerűbbé teszi a megfelelő tehetségpont kiválasztását.

A kapcsolati hálót elemezve elmondható, hogy a tehetségpontok viszonylag sűrű kapcsolathálóval rendelkeznek a civil szférával, a közigazgatási intézményekkel, az egyetemekkel és az általános iskolákkal. Valamivel kevesebb a kapcsolat a középiskolákkal, és ritka az óvodákkal. A kutatók úgy ítélték meg, hogy a tehetségpontok közötti kapcsolatrendszer még kevéssé alakult ki. Szükségesnek látják a tehetségpontok további ösztönzését új kapcsolatok kialakítására, ami javíthatná az egyes tehetségpontok közötti információáramlást, szakmai tapasztalatcserét és a tehetséges gyerekek tehetségpontok közötti átirányítását. Ugyanakkor a kutatók által felkeresett akkreditált tehetségpontok mindegyike jelzett kapcsolatot más tehetségponttal, amelyek sokféle jellemzővel rendelkeznek (tudástranszfer, szakmai mentorálás, pályázati együttműködés, közös versenyek, programok szervezése, tehetségek átirányítása stb.), de nem volt megállapítható, hogy ezek a kapcsolatok mennyire esetlegesek, és sok esetben az sem, hogy milyen típusú tevékenység zajlik a két szervezet között. Az új tehetségpontok létrejöttében kiemelt szerepe volt a már tapasztalt, jól működő intézményeknek. Ezek a mentori feladatokat ellátó tehetségpontok segítenek a szemléletformálásban, a profil kialakításában is, támogathatják a frissen bejegyzett tehetségpontokat. A kisebb településeken működő tehetségpontok esetében a lehetőségek a tehetségterületek sokfélesége szempontjából is korlátozottabbak. A térségi hálózatoknak, az egymás közelében működő tehetségpontok együttműködésének ilyen esetekben különösen nagy jelentősége lehet, hiszen növelhetik a kisebb településeken élők tehetséggondozó tevékenységbe való bekapcsolódásának esélyét. A kutatás szerint a tehetségponttá válás másik fontos eredménye volt az iskolák presztízsének és pedagógiai-szakmai munkájának színvonal-emelkedése. Ez megmutatkozott az iskolába jelentkezők számának emelkedésében és a tehetséggondozást igénylő tanulók magasabb létszámában. Fontos eredmény az is, hogy a legtöbb megkérdezett szakember inkább a mindenkit befogadó, mintsem a kirekesztő szemléletet képviselte (Galántai és Szemerszki, 2015). A tehetségpontok rendszerének tehát erőteljes facilitáló hatása volt az adott szervezet tehetséggondozó tevékenységére. A szakmai kapcsolatok kialakítása elkezdődött, és fontos az elmélyítésük, valamint újak kiépítése a tehetségpont-hálózat tagjai között.

Következő fejezet: >>> 2.8.5.2. Az Arany János Tehetséggondozó Program hatásvizsgálata