- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
Bár a tehetséggondozás elsődleges helye az iskola, nem kétséges, hogy ennél jóval korábbi hatások, az anya (gondozó)–gyermek, apa–gyermek minősége, általában a „szülői ház” meghatározó jelentőségű a genetikai tényezők mellett. Az egyedfejlődés során egyre fontosabbá válnak a kortársi hatások, míg a tehetséggondozás meghatározó szereplője a pedagógus. A komplex tehetséggondozó programok további résztvevői (mentor, pszichológus, tutor stb.) a tehetséggondozás speciális funkcióit látják el, együttműködésük egy tehetségbarát társadalmi környezetben tud igazán kibontakozni, melynek munkamódjai a konzultáció, esetmegbeszélés. A komplex programok számos formája ismert, iskolán belüli és iskolán kívüli programok (pl. nyári táborok, versenyek stb.). A művészeti tevékenységek, a tágabb értelemben vett alkotás, kreativitás az adott tehetségterületen túl a személyiség fejlődésének kiváló lehetősége. A tapasztalatok megosztására jó alkalmat teremt a tehetségpontok hálózata. A komplex tehetségfejlesztő programok eminens hazai példája az Arany János Tehetséggondozó Program.
Következő fejezet: >>> 3.1. A fejlesztő szakemberek és a szülők együttműködése a tehetséggondozásban