A tehetség kézikönyve

4.2.2. Tapasztalatok egyéb országokból

Témánk szempontjából egyre inkább lényegessé válik a külföldön tanulás jelensége, problematikája, a tehetséggondozás helyzetének elemzése a Kárpát-medencén kívül is, még akkor is, ha nem magyarul folyik a tehetséggondozás. Indokoltságát jól mutatja, hogy valószínűleg csak Angliában több magyar egyetemi hallgató tanul, mint a Vajdaságban összesen. A külföldi egyetemeken való tanulás nem újdonság, folyamatosan megfigyelhető volt a magyar kultúrtörténetben, de a tendenciákat figyelve a folyamat további erősödésével kell számolnunk. A nyelvi és egyéb korlátok egyre inkább elhárulnak, a kapcsolattartás a szülőkkel az okos készülékeknek köszönhetően gyakran jobb, mint amikor a gyerekszoba és a konyha között kellett (volna) kommunikálni. „Minden tizedik középiskolás külföldön képzeli el a jövőjét az SOS Gyermekfalvak kutatása szerint, de a budapesti és nagyvárosi gimnáziumok igazgatói rendre ennél is döbbenetesebb tendenciákról beszélnek: az elitintézmények végzős diákjainak harmada-fele készül más országban továbbtanulni. A fiatalok nagy része nyugat-európai, esetleg amerikai egyetemekre szeretne bejutni, de nagyon kevés pontos adat van a már országhatáron kívül levőkről. Magyarország ugyanis nem vezet statisztikát a máshol egyetemre járókról, és a középiskoláknak is csak egy része követi öregdiákjai útját. Biztos információk csupán az Egyesült Királyságból és az USA-ból vannak, ezek az országok központi adatbázisokban vezetik, mely országból hányan tanulnak náluk.” (Tízezer magyar diák tanul külföldön, 2017.) 2017 júliusában egy ország kapta fel a fejét a zseniálisan teljesítő, szegedi radnótis zseniosztály érettségin elért rekorderedménye kapcsán. A közvélemény viszont ekkor szembesülhetett azzal a folyamatosan növekvő trenddel, hogy a legtehetségesebb gyerekeink több mint harmada külföldön, a világ legjobb egyetemein folytatja tanulmányait.

A magyar oktatási rendszer színvonalának egyik fontos fokmérője lehet a felvételi eredményesség a világ egyik legjobb egyeteme, a Cambridge-i Egyetem felvételijén, ahol az elmúlt években a magyarok kiérdemelték a dobogó legfelső fokát a 27,2%-os felvételi arányuk alapján (vö. Undergraduate Admission Statistics 2017 cycle, 2018).

Az Engame Akadémia 2017 áprilisában közzétett kimutatásában átfogó képet ad a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok helyzetéről a 2017. január és március közötti időszakban (Engame Akadémia, 2017). A megkérdezettek több mint 40%-a haza szeretne térni, viszont közel 30%-uk nem tervezi a hazaköltözést. A megkérdezettek közül legtöbben a külföldi diploma értéke, a hazai felsőoktatás színvonala, illetve a hazai politikai környezet és a képzések szemlélete miatt választották a külföldi továbbtanulást. Nem csupán kalandvágy, ambíció vagy a külső befolyás hatása ez: sokak számára a külföldi diploma jelenti az egyetlen belátható utat karrierterveik megvalósításához és a jobb megélhetéshez. A diákok nagy része elégedett a külföldi egyetemi élettel, a képzések színvonalával és a kint kialakult kapcsolati hálóval. Összesítésben az egyetlen negatívként megjelölt tényező a hazától, családtól való távolság volt.

A külföldi diploma mindenképpen egyfajta szabadságot ad, szélesebb lehetőségeket, melyek közé a hazatérés is hozzátartozik. A magas rangú képzés és a külföldi tapasztalat könnyen elősegítheti a diplomások magyarországi elhelyezkedését is, akár felgyorsítva az itthon végigjárható karrierútvonalakat. A külföldi egyetemek és munkaadók a készségeket (ún. transferable skills) részesítik előnyben a konkrét szakterületekkel szemben, nagyobb mobilitást és rugalmasságot engedve meg a diákoknak és fiatal munkakezdőknek.

Az Egyesült Királyság több vezető egyetemén működnek magyar diáktársaságok (ún. Hungarian Society). Ezek tulajdonképpen kulturális fórumokként működnek, lehetővé téve az egyetem magyar diákközösségének összefogását és segítését. E közösségek egyben a magyar kultúra másokkal való megismertetésével, illetve szakmai kapcsolatépítéssel is foglalkoznak.

A Cambridge University Hungarian Societyt még 1957-ben alapították a forradalom után kivándorolt magyar diákok, de valójában csak 1994-ben indult virágzásnak. Az Oxford Hungarian Societyt 1987-ben Soros-ösztöndíjas magyar diákok alapították.

A UCL Hungarian Society 2014-ben jött létre, és már e pár év alatt az Egyesült Királyság legnagyobb magyar diákközösségévé nőtte ki magát. A 2016/17-es tanévben mintegy 60 új magyar hallgató kezdi meg tanulmányait egyetemükön, kb. 180 főre gyarapítva a magyar diákok számát.

A Brit Öregdiákok Magyar Szövetsége (The Hungarian Association of British Alumni – HABA) nonprofit szervezet, mely 1995 óta áll nyitva az egykori Brit ösztöndíj tulajdonosai, valamint az oktatás, tudomány vagy a művészet terén jártas szakemberek előtt.

A Külföldön Tanuló Magyar Egyetemisták Egyesülete (KÜMA) 2013 óta szakkollégiumot működtet Londonban a Hungarian Cultural Centre-rel, melynek más országokra való kiterjesztése most is folyamatban van.

A Milestone Intézet Tehetségpont – BudapestA Milestone Intézet Tehetségpont – Budapest

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.3. Tehetségprogramok: nemzetközi tendenciák a tehetségnevelésben