4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.1. Szlovákiai helyzetkép

4.2.1.1.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken

A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek mai értelmezése Szlovákia területére korlátozódik. Témától függően szinonimaként használatosak a felvidéki magyar és a szlovákiai magyar kifejezések. Szlovákia magyarok lakta részei a hosszú magyar–szlovák határvonal mentén húzódnak. Létszámát tekintve a legtöbb magyar Komáromban, Dunaszerdahelyen és Pozsonyban él, arányát tekintve viszont Bős (5361 lakosának 87,9%-a magyar), Gúta (10 696 lakosának 76,7%-a magyar), Nagymegyer (8859 lakosának 75,6%-a magyar), Dunaszerdahely (22 477 lakosának 74,5%-a magyar) és Királyhelmec (7698 lakosának 73,7%-a magyar) vezeti a listát.

Szlovákiában legutóbb 2011-ben volt népszámlálás. A hivatalos adatokból kiderül, hogy 10 év alatt mintegy 62 ezerrel csökkent Szlovákiában a magyarok száma. A statisztika azt mutatja, hogy a kevesebb, mint 460 000 magyar nemzetiségű fő az összlakosság mintegy 8,5%-át teszi ki. Ezzel szemben 508 000 ember vallotta magát magyar anyanyelvűnek (20 évvel ezelőtt még több mint 700 000). „A hivatalos szlovák nyelvpolitika a rendszerváltás után sokszor vált nyíltan magyarellenessé, bár a Mečiar utáni korszakban retorikája megváltozott. A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása és annak módosítása sem hozta meg a várva várt előrelépést, bár kétségtelen, hogy bizonyos területeken pozitív változást hozott. A kisebbségi nyelvhasználat kérdése vagy annak valamely részkérdése folyamatosan a politikai viták tárgyát képezi Szlovákiában, a kérdésben kialakult politikai tehetetlenség azonban mára már elérte a szlovákiai magyar civil élet szereplőinek ingerküszöbét is.” (Vass, 2013, 72.) Az előbbi megállapítások tükrében nem lehet csodálkozni azon, hogy a szlovákiai kisebbségek, közöttük a magyarok is, sokan szlováknak jelölik meg magukat a felmérések alkalmával. Ki vegyes házasság okán, ki félelemből vagy számításból igyekszik beolvadni a többségi nemzetbe. A Szlovák Statisztikai Hivatal a lakosság megoszlása nemzetiség és anyanyelv szerinti kimutatásában, amely a 2001-es és 2011-es népszámlálások adatai alapján történt, pontosan kimutatja, hogy jelentős a szlovák nemzetiség többsége a szlovák anyanyelvűekhez képest, illetve jóval kevesebb pl. a magyar nemzetiségűnek megjelöltek száma a magyar anyanyelvűekhez képest.

A Felvidék kiépült iskolahálózattal rendelkezik, óvodától egészen az egyetemi oktatásig biztosított a magyar tannyelvű oktatás és képzés. Meg kell jegyezni, hogy középiskolai szinten és a felsőoktatásban nincs lehetőség bármilyen szakmát vagy szakot magyar nyelven tanulni.

A 2017/18-as tanévben 680 009 diák járt összesen alap- és középiskolába Szlovákiában, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZMPSZ) adatai szerint ebből 39 091 diák magyar tan­nyelvű iskolát látogatott: közülük 29 822 alapiskolás, 3119 gimnazista és 6150 szakközépiskolás volt.

A 2018-as áprilisi beiratkozási adatok szerint a magyar általános iskolába beíratott gyerekek száma nem csökkent 3500 alá, azonban az oktatási minisztérium adatai alapján a szlovák nyelvű alapiskolák alsó és felső tagozatán 5264 magyar nemzetiségű diák tanul. Durva átlaggal számolva arra a következtetésre jutunk, hogy évente több mint 580 magyar nemzetiségű diák kerülhet szlovák alapiskolába.

A 2017/2018-as tanévben 252 alapfokú iskolában folyt magyar oktatás az előző évi 256-hoz képest. Ez a szám a szlovákiai alapiskolák nagyjából 12%-át teszi ki. A statisztikákban egyértelműen látható a fogyás. A 2003/2004-es tanévhez képest 42 iskola szűnt meg. A magyar iskolai hálózatban jelentős, közel 50% az alsó tagozatos diákok aránya, azonban az alsó tagozatok több mint 2/3-a 20-nál kisebb tanulószámmal működik.

Az iskolák földrajzi elosztása tükrözi a magyar nemzetiségű lakosság elhelyezkedését. A legnagyobb magyar tanítási nyelvű alapiskolák: Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Tornalja; Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Párkány; Vámbéry Ármin Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Dunaszerdahely; Szabó Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Dunaszerdahely; Erdélyi János Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Nagykapos; Ifjúság Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola – Fülek.

A középiskolai helyzetképet vizsgálva megállapítható, hogy a diáklétszám alapján a legnagyobb magyar gimnáziumok: Selye János Gimnázium – Komárom; Vámbéry Ármin Gimnázium – Dunaszerdahely; Kodály Zoltán Gimnázium – Galánta; Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium – Somorja. Egyházi gimnáziumok működnek: Gútán, Komáromban, Léván, Ipolyságon, Rimaszombatban. Az egyetlen magyar magángimnázium Dunaszerdahelyen működik.

Szintén népszerűek a szlovákiai magyar szakközépiskolák, a legnagyobb hagyománnyal a Szakkay József Szakközépiskola rendelkezik Kassán, de szintén működik szakközépiskola többek között Hidaskürtön, Dunaszerdahelyen, Gútán, Párkányban, Nagymagyaron.

Magyar nyelvű felsőoktatásra a pozsonyi Comenius Egyetemen, a komáromi Selye János Egyetemen és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Karán van lehetőség. Mindhárom intézményben folyik Bc-, Mgr- és PhD-képzés.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.1.2. Példaértékű tehetségpontok bemutatása