- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.1.1. Tehetségmodellek mint a fejlesztő programok kiindulási alapjai
- 2.1.1.1. Bevezetés
- 2.1.1.2. A tehetségfogalom mint a tehetségelméletek alapja
- 2.1.1.3. A klasszikus tehetségelméletek bemutatása
- 2.1.1.4. A környezet szerepét differenciáltabban bemutató újabb modellek
- 2.1.1.5. Öröklés – környezet – gyakorlás a szakértelem megszerzésében
- 2.1.1.6. Összefoglalás
- 2.1.1.7. A 21. század új kihívásai
- 2.1.2. Intelligencia és tehetség
- 2.1.1. Tehetségmodellek mint a fejlesztő programok kiindulási alapjai
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása
- 2.2.1.1. A tehetségazonosítás elméleti alapjai
- 2.2.1.2. A tehetséges gyermekek/tanulók felismerésének jelentősége, a tehetségazonosító tevékenység jellemzői, alapelvei
- 2.2.1.3. A gyermekek/tanulók megismerésének főbb módszerei
- 2.2.1.4. A gyermeki/tanulói személyiség megismerésére irányuló konkrét módszerek
- 2.2.1.5. Esetleírás – pedagógiai jellemzés készítése
- 2.2.2. A csoportos képességméréseken alapuló tehetségazonosítás alapelvei és gyakorlati kérdései
- 2.2.3. A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakozásában
- 2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája
- 2.3.1.1. A tehetség kibontakozásának fejlődési és életútszemlélete
- 2.3.1.2. Korai általános és speciális tehetségjegyek; a fejlődés életkori sajátosságai
- 2.3.1.3. A szocioemocionális fejlődés speciális kérdései: az identitás és moralitás fejlődésének jellemzői tehetséges gyermekek és serdülők körében
- 2.3.1.4. Pszichoszociális változók mint a tehetségfejlődés meghatározó faktorai
- 2.3.1.5. A felnőttkori tehetség jellemzői
- 2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés
- 2.3.3. Intenzitás és szenzitivitás egy életen át
- 2.3.4. Speciális tehetségcsoportok
- 2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.4.1. A komplex tehetséggondozás értelmezése
- 2.4.2. A tehetséges fiatal erős oldalának fejlesztése
- 2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése
- 2.4.3.1. Gyakran előforduló gyenge oldal: a tehetséges fiatal motiválatlansága
- 2.4.3.2. Újabb gyakori gyenge oldal a tehetségeseknél: a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya
- 2.4.3.3. A kreativitás fejletlensége mint a tehetségesek lehetséges gyenge oldala
- 2.4.3.4. A tehetségesek személyiségének fejletlenségéből, zavaraiból fakadó főbb problémák
- 2.4.4. A tehetségfejlesztés légköre, a tehetségesek társas kapcsolatainak lehetséges problémái mint gyenge pontok, a fejlesztés útjai
- 2.4.5. Lazító programok hiányából fakadó negatív következmények a tehetségesek fejlődésében, lehetséges megoldásmódok
- 2.4.1. A komplex tehetséggondozás értelmezése
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.5.1. Gazdagítás, dúsítás
- 2.5.2. Gyorsítás
- 2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere
- 2.5.3.1. Tehetségesek tanítása integrált osztályban
- 2.5.3.2. Az integráció és a differenciálás biztosítása egyszerre a tehetséggondozásban a kooperatív tanulás segítségével
- 2.5.3.3. A képesség szerinti csoportosítás szükségessége és formái
- 2.5.3.4. Egyéni tehetségfejlesztő programok
- 2.5.3.5. Az individualizáció szerepe a tehetségfejlesztésben: pszichológiai és pedagógiai kiindulási pontok
- 2.5.3.6. Külföldi példák az egyéni tehetségfejlesztő programok elterjedésére
- 2.5.3.7. Ziegler és Heller egyéni tehetségfejlesztő programjának modelljei
- 2.5.3.8. Az egyéni tehetségfejlesztő programok készítésének és megvalósításának rendszerszerű folyamata
- 2.5.3.9. A tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamatmodellje
- 2.5.3.10. Összegzés: változatosság a differenciálás tehetséggondozásban alkalmazott szervezeti kereteiben
- 2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?
- 2.6.1.1. A terület fogalmi tisztázása, és ennek jelentősége a tehetségtudományban
- 2.6.1.2. A terület figyelembevétele a tehetséges személyek fejlődésének értelmezésében és gyakorlatában
- 2.6.1.3. A terület megragadásának nehézségei
- 2.6.1.4. Tudásterület, szakmai terület, kulturális terület és iskolai tehetségnevelés
- 2.6.1.5. Összegzés
- 2.6.2. Matematika tehetséggondozás
- 2.6.2.1. Bevezetés
- 2.6.2.2. A matematika tehetséggondozás helye, szerepe a tehetséggondozási rendszerben
- 2.6.2.3. A magyar matematika tehetséggondozás hagyományai, a matematika tehetségfejlesztés műhelyei
- 2.6.2.4. A matematikai tehetségek felismerése. A matematika, illetve a problémamegoldó gondolkodás iránti érdeklődés felkeltésének és fejlesztésének lehetőségei. A matematika tehetségfejlesztéshez elérhető szakmai anyagok
- 2.6.2.5. Javaslatok a hazai matematika tehetséggondozás eredményesebbé tételére
- 2.6.2.6. Összegzés
- 2.6.3. Tehetségfejlesztés a biológiatudományban
- 2.6.3.1. A biológia tudományában tehetséges tanuló jellemzői és azonosítása
- 2.6.3.2. A komplex tehetségfejlesztés értelmezése, összetevői a biológia tantárgy területén
- 2.6.3.3. A biológiában tehetséges tanulók motiválása
- 2.6.3.4. A biológiatudományokban tehetséges tanulók foglalkoztatásának lehetőségei és módszerei
- 2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban
- 2.6.4.1. A kémiából tehetséges tanulók azonosítása
- 2.6.4.2. A tehetség gondozása, tanórán kívüli gazdagító programok
- 2.6.4.3. Képességfejlesztés
- 2.6.4.4. Kooperatív technikák alkalmazása a tehetséggondozásban
- 2.6.4.5. A projektmódszer alkalmazása a tehetséggondozásban
- 2.6.4.6. Számítógépes programok a tehetségfejlesztés szolgálatában
- 2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban
- 2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
- 2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv
- 2.6.7.1. Mi az a nyelvi tehetség?
- 2.6.7.2. A beszédtanítás hagyománya
- 2.6.7.3. Beszéd és nyelv, kompetenciák
- 2.6.7.4. Beszéd- és értelemgyakorlatok mai szemmel: 19. századi válaszok 21. századi kihívásokra
- 2.6.7.5. Tehetségazonosítás, gyakorlati feladatok az anyanyelvi tehetséggondozáshoz
- 2.6.7.6. Az idegen nyelvi képességek
- 2.6.7.7. Összegzés
- 2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése
- 2.6.8.1. A zenei tehetség fogalma
- 2.6.8.2. A zenei tehetség azonosításának lehetőségei, eszközei, pszichológiai szempontjai
- 2.6.8.3. A zenei tehetség kibontakozását befolyásoló tényezők
- 2.6.8.4. A zenei tehetség és képességek fejlesztésének neuropszichológiai háttere
- 2.6.8.5. A zenei fejlődést magyarázó modellek
- 2.6.8.6. A zenei tehetség fejlesztésének főbb gyakorlati aspektusai
- 2.6.8.7. A zenei nevelés transzferhatása
- 2.6.9. A vizuális tehetség
- 2.6.9.1. A gyermekrajztól a képi kifejezésig – a vizuális képességrendszer fejlődéselméletei és tehetségkoncepciói
- 2.6.9.2. A vizuális tehetség felismerése, tehetségdiagnosztikai eszközök a vizuális nevelésben
- 2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése
- 2.6.9.4. Hogyan értékelhető egy vizuális tehetséggondozó program?
- 2.6.10. Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben
- 2.6.10.1. Sport, tehetség és fejlődés holisztikus nézőpontból
- 2.6.10.2. Elvárások, megfelelés, teljesítmény, kiteljesedés
- 2.6.10.3. Pedagógiai szemléletek hatásai a sportoktatásban
- 2.6.10.4. A három legfontosabb mentális tényező – egy sporttehetség-kutatás konklúziói
- 2.6.10.5. „Teljes embert nevelni” elsősorban – Holisztikus fejlesztés vagy az ugyanabból még többet elv?
- 2.6.10.6. Komplex sporttehetség-gondozó programok
- 2.6.10.7. Tényleg tehetsz érte – Tudatosság és a képességek felszabadítása
- 2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése
- 2.6.12. Informatikai tehetség
- 2.6.13. A vezetői tehetség felismerése és fejlesztése
- 2.6.14. Spirituális tehetség
- 2.6.15. A szociális tehetség és fejlesztésének lehetőségei
- 2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.7.1. Bevezetés
- 2.7.2. A tehetséggondozó tantervek, programok készítésének háttere
- 2.7.3. A tehetséggondozó tantervek, programok tervezésének alapelvei
- 2.7.4. A tehetséggondozó tantervét befolyásoló tehetségsegítési területek
- 2.7.5. Tehetségmodellek a tehetségsegítő tantervek, programok feldolgozásához
- 2.7.6. A tehetséggondozó tantervek, programok készítésének alapjai
- 2.7.7. A tehetséggondozó tanterv, program értékelése
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.8.1. Alapfogalmak: eredményesség, hatékonyság, hatásvizsgálat
- 2.8.2. A pedagógiai hatásvizsgálatok sajátosságai
- 2.8.3. A komplex tehetséggondozó programok eredményességi mutatói
- 2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése
- 2.8.4.1. A hatásvizsgálat elméleti hátterének körvonalazása
- 2.8.4.2. A komplex tehetséggondozó program céljának, fő tevékenységeinek áttekintése
- 2.8.4.3. A hatásvizsgálat céljának, tárgyának kijelölése, konkretizálása
- 2.8.4.4. A hatásvizsgálati módszerek meghatározása, kontrollcsoport kiválasztása
- 2.8.4.5. A céloknak megfelelő adatgyűjtések elvégzése, statisztikai célú adatbázisok létrehozása
- 2.8.4.6. Adatok statisztikai elemzése, az eredmények feldolgozása, grafikus ábrázolása
- 2.8.4.7. Az eredmények értelmezése, a vizsgálati adatokból nyerhető következtetések megfogalmazása
- 2.8.4.8. Szakmai kontroll: a hatásvizsgálat eredményeinek disszeminálása, minél szélesebb körű megvitatása
- 2.8.5. A tehetséggondozó programok hatásvizsgálatára irányuló kutatások eredményei
- 2.8.1. Alapfogalmak: eredményesség, hatékonyság, hatásvizsgálat
- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék