• 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
    • 2.1.1. Tehetségmodellek mint a fejlesztő programok kiindulási alapjai
      • 2.1.1.1. Bevezetés
      • 2.1.1.2. A tehetségfogalom mint a tehetségelméletek alapja
      • 2.1.1.3. A klasszikus tehetségelméletek bemutatása
      • 2.1.1.4. A környezet szerepét differenciáltabban bemutató újabb modellek
      • 2.1.1.5. Öröklés – környezet – gyakorlás a szakértelem megszerzésében
      • 2.1.1.6. Összefoglalás
      • 2.1.1.7. A 21. század új kihívásai
    • 2.1.2. Intelligencia és tehetség
      • 2.1.2.1. Intelligencia és/vagy tehetség?
      • 2.1.2.2. Általános intelligencia vagy speciális képességek?
      • 2.1.2.3. Túl az általános intelligencián
      • 2.1.2.4. Elméleti és gyakorlati következmények
  • 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
    • 2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása
      • 2.2.1.1. A tehetségazonosítás elméleti alapjai
      • 2.2.1.2. A tehetséges gyermekek/tanulók felismerésének jelentősége, a tehetségazonosító tevékenység jellemzői, alapelvei
      • 2.2.1.3. A gyermekek/tanulók megismerésének főbb módszerei
      • 2.2.1.4. A gyermeki/tanulói személyiség megismerésére irányuló konkrét módszerek
      • 2.2.1.5. Esetleírás – pedagógiai jellemzés készítése
    • 2.2.2. A csoportos képességméréseken alapuló tehetségazonosítás alapelvei és gyakorlati kérdései
      • 2.2.2.1. A képességmérésen alapuló tehetségazonosítás alapvető nehézségei
      • 2.2.2.2. Szükséges-e a tehetségazonosítás?
      • 2.2.2.3. A tehetségvizsgálatok alapelvei
      • 2.2.2.4. Út az intézményi tehetségazonosításhoz: kérdések, mielőtt hozzákezdünk
    • 2.2.3. A versenyek és a versengés szerepe a tehetségek kibontakozásában
      • 2.2.3.1. Bevezetés
      • 2.2.3.2. A versengés és a verseny különbsége
      • 2.2.3.3. Tehetség és versengés
      • 2.2.3.4. Tehetség és versenyzés
      • 2.2.3.5. A versenyzés hátrányai
      • 2.2.3.6. Az adaptív és sikeres versengéshez szükséges pszichés képességek
  • 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
    • 2.3.1. A tehetségfejlődés időperspektívája
      • 2.3.1.1. A tehetség kibontakozásának fejlődési és életútszemlélete
      • 2.3.1.2. Korai általános és speciális tehetségjegyek; a fejlődés életkori sajátosságai
      • 2.3.1.3. A szocioemocionális fejlődés speciális kérdései: az identitás és moralitás fejlődésének jellemzői tehetséges gyermekek és serdülők körében
      • 2.3.1.4. Pszichoszociális változók mint a tehetségfejlődés meghatározó faktorai
      • 2.3.1.5. A felnőttkori tehetség jellemzői
    • 2.3.2. A tehetség mint aszinkron fejlődés
      • 2.3.2.1. Az aszinkron és diszszinkron fejlődés fogalma
      • 2.3.2.2. Az aszinkrónia típusai és szintjei
      • 2.3.2.3. A kétszeresen kivételes tehetségek jellemzői, oktatásuk és nevelésük főbb elvei
      • 2.3.2.4. A kétszeresen kivételes tanulók speciális csoportjai
    • 2.3.3. Intenzitás és szenzitivitás egy életen át
      • 2.3.3.1. Intenzitás és szenzitivitás
      • 2.3.3.2. Fejlődési potenciálok a Dabrowski-féle pozitív dezintegráció tükrében
    • 2.3.4. Speciális tehetségcsoportok
      • 2.3.4.1. Alulreprezentált és alulellátott csoportok a tehetséggondozásban
      • 2.3.4.2. A kreatív tehetségek fejlődésének kérdései
      • 2.3.4.3. A női tehetség kibontakozásának kérdései
      • 2.3.4.4. Alulteljesítő tehetségek
  • 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
    • 2.4.1. A komplex tehetséggondozás értelmezése
      • 2.4.2. A tehetséges fiatal erős oldalának fejlesztése
        • 2.4.3. A tehetséges gyerek, fiatal gyenge oldalának fejlesztése
          • 2.4.3.1. Gyakran előforduló gyenge oldal: a tehetséges fiatal motiválatlansága
          • 2.4.3.2. Újabb gyakori gyenge oldal a tehetségeseknél: a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya
          • 2.4.3.3. A kreativitás fejletlensége mint a tehetségesek lehetséges gyenge oldala
          • 2.4.3.4. A tehetségesek személyiségének fejletlenségéből, zavaraiból fakadó főbb problémák
        • 2.4.4. A tehetségfejlesztés légköre, a tehetségesek társas kapcsolatainak lehetséges problémái mint gyenge pontok, a fejlesztés útjai
          • 2.4.5. Lazító programok hiányából fakadó negatív következmények a tehetségesek fejlődésében, lehetséges megoldásmódok
          • 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
            • 2.5.1. Gazdagítás, dúsítás
              • 2.5.1.1. Gazdagítási modellek
              • 2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban
            • 2.5.2. Gyorsítás
              • 2.5.2.1. A gyorsítás leggyakrabban alkalmazott formái
              • 2.5.2.2. Kutatási érvek a gyorsítás mellett
              • 2.5.2.3. Irányelvek a gyorsítás alkalmazásához
            • 2.5.3. A differenciált fejlesztés eszközrendszere
              • 2.5.3.1. Tehetségesek tanítása integrált osztályban
              • 2.5.3.2. Az integráció és a differenciálás biztosítása egyszerre a tehetséggondozásban a kooperatív tanulás segítségével
              • 2.5.3.3. A képesség szerinti csoportosítás szükségessége és formái
              • 2.5.3.4. Egyéni tehetségfejlesztő programok
              • 2.5.3.5. Az individualizáció szerepe a tehetségfejlesztésben: pszichológiai és pedagógiai kiindulási pontok
              • 2.5.3.6. Külföldi példák az egyéni tehetségfejlesztő programok elterjedésére
              • 2.5.3.7. Ziegler és Heller egyéni tehetségfejlesztő programjának modelljei
              • 2.5.3.8. Az egyéni tehetségfejlesztő programok készítésének és megvalósításának rendszerszerű folyamata
              • 2.5.3.9. A tehetségfejlesztés gyakorlatának folyamatmodellje
              • 2.5.3.10. Összegzés: változatosság a differenciálás tehetséggondozásban alkalmazott szervezeti kereteiben
            • 2.5.4. Tanácsadás, módszertani segítségnyújtás
              • 2.5.4.1. A tehetség-tanácsadás jellemzői, leggyakoribb problémahelyzetek
              • 2.5.4.2. Az egyéni tanácsadás
              • 2.5.4.3. A csoportos tanácsadás
          • 2.6. Főbb tehetségterületek
            • 2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?
              • 2.6.1.1. A terület fogalmi tisztázása, és ennek jelentősége a tehetségtudományban
              • 2.6.1.2. A terület figyelembevétele a tehetséges személyek fejlődésének értelmezésében és gyakorlatában
              • 2.6.1.3. A terület megragadásának nehézségei
              • 2.6.1.4. Tudásterület, szakmai terület, kulturális terület és iskolai tehetségnevelés
              • 2.6.1.5. Összegzés
            • 2.6.2. Matematika tehetséggondozás
              • 2.6.2.1. Bevezetés
              • 2.6.2.2. A matematika tehetséggondozás helye, szerepe a tehetséggondozási rendszerben
              • 2.6.2.3. A magyar matematika tehetséggondozás hagyományai, a matematika tehetségfejlesztés műhelyei
              • 2.6.2.4. A matematikai tehetségek felismerése. A matematika, illetve a probléma­megoldó gondolkodás iránti érdeklődés felkeltésének és fejlesztésének lehetőségei. A matematika tehetségfejlesztéshez elérhető szakmai anyagok
              • 2.6.2.5. Javaslatok a hazai matematika tehetséggondozás eredményesebbé tételére
              • 2.6.2.6. Összegzés
            • 2.6.3. Tehetségfejlesztés a biológiatudományban
              • 2.6.3.1. A biológia tudományában tehetséges tanuló jellemzői és azonosítása
              • 2.6.3.2. A komplex tehetségfejlesztés értelmezése, összetevői a biológia tantárgy területén
              • 2.6.3.3. A biológiában tehetséges tanulók motiválása
              • 2.6.3.4. A biológiatudományokban tehetséges tanulók foglalkoztatásának lehetőségei és módszerei
            • 2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban
              • 2.6.4.1. A kémiából tehetséges tanulók azonosítása
              • 2.6.4.2. A tehetség gondozása, tanórán kívüli gazdagító programok
              • 2.6.4.3. Képességfejlesztés
              • 2.6.4.4. Kooperatív technikák alkalmazása a tehetséggondozásban
              • 2.6.4.5. A projektmódszer alkalmazása a tehetséggondozásban
              • 2.6.4.6. Számítógépes programok a tehetségfejlesztés szolgálatában
            • 2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban
              • 2.6.5.1. A tehetségről elméletileg fizikus szemmel
              • 2.6.5.2. A tehetséges tanulók azonosítása és fejlesztése fizikából
              • 2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban
              • 2.6.5.4. További tehetségfejlesztő eszközök a fizikatudományban
            • 2.6.6. Tehetséggondozás az irodalmi alkotó tevékenységben
              • 2.6.6.1. Az irodalomtanítás és a tehetségfejlesztés lehetőségei
              • 2.6.6.2. Fejlesztő feladatok
              • 2.6.6.3. Összegzés
            • 2.6.7. Nyelvi tehetség: anyanyelv, beszédtudomány, idegen nyelv
              • 2.6.7.1. Mi az a nyelvi tehetség?
              • 2.6.7.2. A beszédtanítás hagyománya
              • 2.6.7.3. Beszéd és nyelv, kompetenciák
              • 2.6.7.4. Beszéd- és értelemgyakorlatok mai szemmel: 19. századi válaszok 21. századi kihívásokra
              • 2.6.7.5. Tehetségazonosítás, gyakorlati feladatok az anyanyelvi tehetséggondozáshoz
              • 2.6.7.6. Az idegen nyelvi képességek
              • 2.6.7.7. Összegzés
            • 2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése
              • 2.6.8.1. A zenei tehetség fogalma
              • 2.6.8.2. A zenei tehetség azonosításának lehetőségei, eszközei, pszichológiai szempontjai
              • 2.6.8.3. A zenei tehetség kibontakozását befolyásoló tényezők
              • 2.6.8.4. A zenei tehetség és képességek fejlesztésének neuropszichológiai háttere
              • 2.6.8.5. A zenei fejlődést magyarázó modellek
              • 2.6.8.6. A zenei tehetség fejlesztésének főbb gyakorlati aspektusai
              • 2.6.8.7. A zenei nevelés transzferhatása
            • 2.6.9. A vizuális tehetség
              • 2.6.9.1. A gyermekrajztól a képi kifejezésig – a vizuális képességrendszer fejlődéselméletei és tehetségkoncepciói
              • 2.6.9.2. A vizuális tehetség felismerése, tehetségdiagnosztikai eszközök a vizuális nevelésben
              • 2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése
              • 2.6.9.4. Hogyan értékelhető egy vizuális tehetséggondozó program?
            • 2.6.10. Sporttehetség-gondozás holisztikus szemléletben
              • 2.6.10.1. Sport, tehetség és fejlődés holisztikus nézőpontból
              • 2.6.10.2. Elvárások, megfelelés, teljesítmény, kiteljesedés
              • 2.6.10.3. Pedagógiai szemléletek hatásai a sportoktatásban
              • 2.6.10.4. A három legfontosabb mentális tényező – egy sporttehetség-kutatás konklúziói
              • 2.6.10.5. „Teljes embert nevelni” elsősorban – Holisztikus fejlesztés vagy az ugyanabból még többet elv?
              • 2.6.10.6. Komplex sporttehetség-gondozó programok
              • 2.6.10.7. Tényleg tehetsz érte – Tudatosság és a képességek felszabadítása
            • 2.6.11. A táncos tehetség felismerése és fejlesztése
              • 2.6.11.1. Bevezető
              • 2.6.11.2. A táncos tehetség azonosítása
              • 2.6.11.3. A táncos tehetségkoncepció
              • 2.6.11.4. A táncos tehetség típusa
              • 2.6.11.5. A táncos tehetségek fejlesztésének lehetséges módszerei
              • 2.6.11.6. A táncpedagógus
            • 2.6.12. Informatikai tehetség
              • 2.6.12.1. Az informatika kompetenciarendszere
              • 2.6.12.2. Tehetséggondozás informatikával
              • 2.6.12.3. Informatika a 21. század tanulásában, a sikeres és az alulteljesítő tehetségesek gondozásában
              • 2.6.12.4. Informatikai tehetséggondozó jó gyakorlatok és portfóliók 2018-ban
            • 2.6.13. A vezetői tehetség felismerése és fejlesztése
              • 2.6.13.1. A vezetői kompetenciáról
              • 2.6.13.2. A vezetői kompetencia korai jelei
              • 2.6.13.3. A vezetői kompetencia fejlesztése fiatalkorban
              • 2.6.13.4. A vezetői tehetség felismerése felnőttkorban
              • 2.6.13.5. A vezetői kompetencia fejlesztése felnőttkorban
              • 2.6.13.6. Befejezésül
            • 2.6.14. Spirituális tehetség
              • 2.6.14.1. A spirituális tehetség fogalma
              • 2.6.14.2. Mérhető-e a spirituális intelligencia?
              • 2.6.14.3. A spirituális intelligencia fejlesztése
            • 2.6.15. A szociális tehetség és fejlesztésének lehetőségei
              • 2.6.15.1. Szociális/társas intelligencia, szociális kompetencia
              • 2.6.15.2. Szociális, érzelmi készségek és képességek
              • 2.6.15.3. A szociális és az érzelmi kompetencia fejlesztése
              • 2.6.15.4. Összegzés
          • 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
            • 2.7.1. Bevezetés
              • 2.7.1.1. A normál tanterv
              • 2.7.1.2. A tehetségesek számára készítendő tanterv, program
            • 2.7.2. A tehetséggondozó tantervek, programok készítésének háttere
              • 2.7.3. A tehetséggondozó tantervek, programok tervezésének alapelvei
                • 2.7.4. A tehetséggondozó tantervét befolyásoló tehetségsegítési területek
                  • 2.7.5. Tehetségmodellek a tehetségsegítő tantervek, programok feldolgozásához
                    • 2.7.6. A tehetséggondozó tantervek, programok készítésének alapjai
                      • 2.7.6.1. Szempontok a tehetséggondozó tantervek, programok kidolgozásához
                      • 2.7.6.2. A tehetséggondozó tanterv tartalmát előkészítő mátrix
                      • 2.7.6.3. Tehetséggondozó curriculumok készítése
                    • 2.7.7. A tehetséggondozó tanterv, program értékelése
                    • 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
                      • 2.8.1. Alapfogalmak: eredményesség, hatékonyság, hatásvizsgálat
                        • 2.8.2. A pedagógiai hatásvizsgálatok sajátosságai
                          • 2.8.3. A komplex tehetséggondozó programok eredményességi mutatói
                            • 2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése
                              • 2.8.4.1. A hatásvizsgálat elméleti hátterének körvonalazása
                              • 2.8.4.2. A komplex tehetséggondozó program céljának, fő tevékenységeinek áttekintése
                              • 2.8.4.3. A hatásvizsgálat céljának, tárgyának kijelölése, konkretizálása
                              • 2.8.4.4. A hatásvizsgálati módszerek meghatározása, kontrollcsoport kiválasztása
                              • 2.8.4.5. A céloknak megfelelő adatgyűjtések elvégzése, statisztikai célú adatbázisok létrehozása
                              • 2.8.4.6. Adatok statisztikai elemzése, az eredmények feldolgozása, grafikus ábrázolása
                              • 2.8.4.7. Az eredmények értelmezése, a vizsgálati adatokból nyerhető következtetések megfogalmazása
                              • 2.8.4.8. Szakmai kontroll: a hatásvizsgálat eredményeinek disszeminálása, minél szélesebb körű megvitatása
                            • 2.8.5. A tehetséggondozó programok hatásvizsgálatára irányuló kutatások eredményei
                              • 2.8.5.1. Tehetségpontok hatásvizsgálata
                              • 2.8.5.2. Az Arany János Tehetséggondozó Program hatásvizsgálata
                          • Tartalomjegyzék
                          • A tehetség kézikönyve elé
                            • 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
                              • 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
                                • 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
                                  • 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
                                    • 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
                                      • 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
                                        • 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
                                          • 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
                                          • 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
                                            • 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
                                              • 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
                                                • 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
                                                  • 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
                                                    • 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
                                                      • 2.6. Főbb tehetségterületek
                                                        • 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
                                                          • 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
                                                          • 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
                                                            • 3.1. A fejlesztő szakemberek és a szülők együttműködése a tehetséggondozásban
                                                              • 3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük
                                                                • 3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
                                                                • 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
                                                                  • 4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
                                                                    • 4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata
                                                                      • 4.3. Tehetségprogramok: nemzetközi tendenciák a tehetségnevelésben
                                                                        • Ábrák jegyzéke
                                                                          • Táblázatok jegyzéke
                                                                          • Tartalomjegyzék

                                                                          2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

                                                                          2.6. Főbb tehetségterületek

                                                                          Következő fejezet: >>> 2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?

                                                                          Impresszum Ajánlás, bevezetés és olvasási útmutató Kapcsolat

                                                                          Impresszum

                                                                          Ajánlás, bevezetés és olvasási útmutató

                                                                          Kapcsolat