2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.3. A komplex tehetséggondozó programok eredményességi mutatói

„Amikor a tehetséggondozással foglalkozó programok hatásait, hatékonyságát szeretnénk mérni, elsődleges probléma a célváltozók azonosítása, annál is inkább, mivel a hatás nemritkán később jelentkezik, és az elért eredmény sem feltétlenül biztos, hogy egy-egy beavatkozásnak köszönhető csupán. A mérhető, számszerűsíthető eredmények (iskolai programok esetén, pl. osztályzatok, tanulmányi átlagok, kompetenciamérések eredményei, iskolai továbbhaladás) mellett fontos jelzésnek gondoljuk a tanulók érdeklődésének, tanulási kedvének, motivációinak növelését. Ugyancsak fontosnak tartjuk a megvalósításban részt vevő pedagógusok pedagógiai kultúrájának, szemléletének változását, ami a programok befejeződése után is fennmarad – különösen a hátrányos helyzetű tanulókkal való munka esetén.” (Derényi és mtsai, 2015)

A nemzetközi szakirodalomban a tehetségesek azonosítására és a tehetséggondozó módszerek hatásvizsgálatára vonatkozó kutatások áttekintése azt mutatja, hogy a szakemberek a kiválasztási kritériumok öt csoportját különítették el egymástól:

Figyelembe vették az intelligencia szintjét, intelligenciavizsgálat vagy különböző képességtesztek alkalmazásával.

Tekintettel voltak az elért eredményekre, teljesítményekre: tanulmányi, foglalkozási és atlétikai díjak és elismerések, valamint kollégák és értékelők elismerései.

Vizsgálták a kreativitás mutatóit, a kreatív képességtesztekkel, kreativitásbecslő skálákkal.

Nézték a viselkedéssel kapcsolatos kritériumokat, a kiemelkedő diákok viselkedési jellegzetességeit.

A jelölések három formában történtek: tanárok által, szülők által és a társak által (Balogh, 2012).

Az alkalmazott metódusok a tehetséggondozó programok vizsgálatában változatosak voltak. Találkozni lehetett longitudinális és keresztmetszeti vizsgálattal, egymintás vizsgálattal és kontrollcsoportos vizsgálattal, valamint esettanulmánnyal.

A vizsgálati módszerek, eszközök között találhattunk kérdőíveket, (papír és ceruza vagy számítógépes formában), teszteket, (szintén papír és ceruza vagy számítógépes formátumban), sőt még a problémamegoldás közbeni alfa-tevékenység elektroencefalográfiai (EEG) vizsgálatát is. Személyes vagy telefonon lebonyolított interjúkat és megfigyeléseket is gyakran végeztek a gyermekekről egy adott intervenciós vagy tehetségprogramban. A tanárok, szülők és társak által készített rangsorolást számos kutató alkalmazta. A dokumentumok áttekintése is elengedhetetlen volt (Balogh, 2012).

Kézikönyvünk 2.2.1. A tehetségígéretek keresése, azonosítása című fejezetében olyan – a pedagógiai kompetenciába tartozó – módszereket lehet találni, amelyek alkalmazhatók a hatásvizsgálatnál is. Ugyanígy figyelembe vehetők az országos mérések eredményei, valamint a tanulóról készült dokumentumok a hatásvizsgálat tervezésénél.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése