2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése

2.8.4.3. A hatásvizsgálat céljának, tárgyának kijelölése, konkretizálása

A hatásvizsgálatok tervezésénél kulcskérdés a vizsgálat céljának és tárgyának korrekt meghatározása, hogy milyen kérdéseket vethet fel a vizsgálat, a beavatkozás hatására hol történhetett változás, mit is szeretne mérni a hatásvizsgálat készítője. Figyelembe kell venni az adott program vagy az egyes projektek célrendszerét és sikerkritériumait. A tehetséggondozó programokra különösen jellemző a sokszínűség, változatosság. Ennek okán nehéz egységes szempontrendszert alkotni az egyes programok hatékonyságának megítéléséhez, ezt mindig a hatásvizsgálat készítői tudják konkretizálni, pontosítani.

A hatásvizsgálat tárgyának kijelölésében az alábbi fókuszok teremthetik meg az alapot:

Időbeli fókusz: Milyen időtávú a hatásvizsgálat, és hányszor kerül lebonyolításra? Tartalmaz-e előzetes vizsgálatot (bemeneti mérés), köztes vizsgálatot, és a program zárásakor utólagos vizsgálatot (kimeneti mérést)? Van-e nyomon követő hatásvizsgálat a projekt befejezését követően, és ha igen, mennyi idő múlva (3 hónappal később, 1 évvel később)?

Érintetti fókusz: Kire gyakorolt hatás detektálására törekszik a vizsgálat? Ez tulajdonképpen a vizsgálati minta kijelölése, azaz csak tanulóknál bekövetkezett változásokat mér-e, vagy kitér a pedagógusok, esetleg a szülők körében bekövetkezett változásra is? A tehetséggondozó programoknak elméletileg akár az iskolára mint szervezetre, és annak működésére gyakorolt hatását is lehetne vizsgálni a megfelelő módszerekkel.

Tematikus fókusz: Mire gyakorolt hatást vizsgálunk? A hatásvizsgálat célcsoportjának kiválasztását követően azt is érdemes meghatározni, hogy a vizsgálati minta mely tulajdonságainak feltárását célozza meg a hatásvizsgálat, milyen változók azonosítására törekszik. A tehetséggondozó programok tanulókra gyakorolt hatását döntően két fő területen szokták értékelni, a tehetségterületnek megfelelő speciális képességek és a pszichológiai háttértényezők fejlődése terén, de valamennyi kimutatható változás mérésének a tárgyát itt kell kijelölni. Számba kell venni, hogy milyen folyamatindikátorokat és eredményindikátorokat mér a hatásvizsgálat. Ehhez jó támpontot adnak a korábbiakban felsorolt eredményességi mutatók (tanulmányi sikeresség mutatói, szubjektív eredményesség mutatói, intézményspecifikus eredményességi mutatók és a hozzáadott érték változása) (Szepesi, 2013).

Következő fejezet: >>> 2.8.4.4. A hatásvizsgálati módszerek meghatározása, kontrollcsoport kiválasztása