2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése

2.8.4.4. A hatásvizsgálati módszerek meghatározása, kontrollcsoport kiválasztása

Miután az előző lépésekben meghatározták, hogy mikor kerül lebonyolításra, kikre terjed ki és milyen változók azonosítására törekszik a hatásvizsgálat, ezt követően lehet a konkrét vizsgálati módszereket kiválasztani. Ebben a szakaszban kell kijelölni azt is, hogy milyen adatokat gyűjtenek össze, milyen kvantitatív mutatókat elemeznek a hatásvizsgálatban, és hogy végeznek-e kvalitatív módszerekkel is adatgyűjtést.

Kézikönyvünk 2.2.1. fejezetében részleteztük a tanulók megismerésére alkalmazható módszereket. A fő módszercsoportok a megfigyelés, az interjú, a kérdőív, a dokumentumelemzés és a sztenderdizált mérőeszközök, tesztek. Ezekkel a módszerekkel nemcsak a bemeneti vizsgálatok bonyolíthatók le, de a program végén megismételt kimeneti méréssel a program által kiváltott hatás is kimutatható. Ebben a lépésben konkretizálni kell, hogy melyik módszert alkalmazzák az adott hatásvizsgálatban. (Nem elég például azt mondani, hogy a kreativitás változását kérdőívvel vizsgáljuk, hanem konkrétan meg kell nevezni, hogy a kreativitás változását a Tóth-féle kreativitásbecslő skálával vizsgáljuk.)

A hatásvizsgálatok elemzésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az alkalmazott módszerekkel nyert eredmények megbízhatósága alacsony, ezért különböző, egymás eredményeit megerősítő módszerek együttes alkalmazására van szükség. Célszerű az adatgyűjtést maximalizálni. A pályázati dokumentumok, adatbázisok feldolgozása ugyanúgy része lehet a hatásvizsgálatnak, mint a kifejezetten erre a célra újonnan felvett adatok. A kvalitatív és kvantitatív technikák együttes alkalmazása az optimális. A hatásvizsgálatoknál a két leggyakrabban alkalmazott technika a kérdőívek és a tesztek (Szabó, 2015).

A tehetséggondozó programok eredményességének kimutatására alkalmazott konkrét módszerek lehetnek:

A program különböző rendezvényeinek látogatottsági mutatói, ezek értelmezése.

Programértékelő kérdőívek, melyek az adott komplex tehetséggondozó program megvalósulásáról kérdezik ki a résztvevők véleményét. Ilyen kérdőívre példát a Gazdagító programpárok jó gyakorlatai című könyvben lehet találni (Polonkai, 2014, 3438.).

Az eredményességet jelző dokumentumok elemzése (pl. tanulmányi versenyeken indulók száma, helyezéseik, a tanulók által készített munkák, bizonyítványok, országos képesség és kompetenciamérések eredményei iskolai szinten stb.).

Szóbeli visszajelzések kérése, kvalitatív elemzése. Interjúkat lehet készíteni a programban részt vevő gyerekekkel vagy szüleikkel, vagy pedagógusaikkal, vagy a program vezetőivel, esetleg más, a programba bevont személyekkel (pl. mentorokkal).

Külső értékelések: a tehetséggondozó program és a benne részt vevő személyeknek szóló társadalmi visszajelzések, elismerések. Például ilyen lehet, ha díjat nyer a program vagy annak valamely része, vagy valamelyik programelemet vezető pedagógus. Látogatói visszajelzések, pl. vendégkönyvbe írt bejegyzések. Médiamegjelenések, azok száma, a tudósítások visszhangja.

Az intellektuális tehetségterület hatékonysági mutatói lehetnek: az intelligenciatesztek és egyéb képességvizsgáló tesztek eredményei, ezek javulása. A tanulmányi eredményesség mutatóinak a növekedése: (pl. tanulmányi átlagok, tantárgyi osztályzatok vagy a kompetenciamérések eredményei). Az adott tehetségterületen elért versenyeredmények, esetleg találmányok, újítások.