- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése
2.8.4.4. A hatásvizsgálati módszerek meghatározása, kontrollcsoport kiválasztása
Miután az előző lépésekben meghatározták, hogy mikor kerül lebonyolításra, kikre terjed ki és milyen változók azonosítására törekszik a hatásvizsgálat, ezt követően lehet a konkrét vizsgálati módszereket kiválasztani. Ebben a szakaszban kell kijelölni azt is, hogy milyen adatokat gyűjtenek össze, milyen kvantitatív mutatókat elemeznek a hatásvizsgálatban, és hogy végeznek-e kvalitatív módszerekkel is adatgyűjtést.
Kézikönyvünk 2.2.1. fejezetében részleteztük a tanulók megismerésére alkalmazható módszereket. A fő módszercsoportok a megfigyelés, az interjú, a kérdőív, a dokumentumelemzés és a sztenderdizált mérőeszközök, tesztek. Ezekkel a módszerekkel nemcsak a bemeneti vizsgálatok bonyolíthatók le, de a program végén megismételt kimeneti méréssel a program által kiváltott hatás is kimutatható. Ebben a lépésben konkretizálni kell, hogy melyik módszert alkalmazzák az adott hatásvizsgálatban. (Nem elég például azt mondani, hogy a kreativitás változását kérdőívvel vizsgáljuk, hanem konkrétan meg kell nevezni, hogy a kreativitás változását a Tóth-féle kreativitásbecslő skálával vizsgáljuk.)
A hatásvizsgálatok elemzésének tapasztalatai azt mutatják, hogy az alkalmazott módszerekkel nyert eredmények megbízhatósága alacsony, ezért különböző, egymás eredményeit megerősítő módszerek együttes alkalmazására van szükség. Célszerű az adatgyűjtést maximalizálni. A pályázati dokumentumok, adatbázisok feldolgozása ugyanúgy része lehet a hatásvizsgálatnak, mint a kifejezetten erre a célra újonnan felvett adatok. A kvalitatív és kvantitatív technikák együttes alkalmazása az optimális. A hatásvizsgálatoknál a két leggyakrabban alkalmazott technika a kérdőívek és a tesztek (Szabó, 2015).
A tehetséggondozó programok eredményességének kimutatására alkalmazott konkrét módszerek lehetnek:
A program különböző rendezvényeinek látogatottsági mutatói, ezek értelmezése.
Programértékelő kérdőívek, melyek az adott komplex tehetséggondozó program megvalósulásáról kérdezik ki a résztvevők véleményét. Ilyen kérdőívre példát a
Az eredményességet jelző dokumentumok elemzése (pl. tanulmányi versenyeken indulók száma, helyezéseik, a tanulók által készített munkák, bizonyítványok, országos képesség és kompetenciamérések eredményei iskolai szinten stb.).
Szóbeli visszajelzések kérése, kvalitatív elemzése. Interjúkat lehet készíteni a programban részt vevő gyerekekkel vagy szüleikkel, vagy pedagógusaikkal, vagy a program vezetőivel, esetleg más, a programba bevont személyekkel (pl. mentorokkal).
Külső értékelések: a tehetséggondozó program és a benne részt vevő személyeknek szóló társadalmi visszajelzések, elismerések. Például ilyen lehet, ha díjat nyer a program vagy annak valamely része, vagy valamelyik programelemet vezető pedagógus. Látogatói visszajelzések, pl. vendégkönyvbe írt bejegyzések. Médiamegjelenések, azok száma, a tudósítások visszhangja.
Az intellektuális tehetségterület hatékonysági mutatói lehetnek: az intelligenciatesztek és egyéb képességvizsgáló tesztek eredményei, ezek javulása. A tanulmányi eredményesség mutatóinak a növekedése: (pl. tanulmányi átlagok, tantárgyi osztályzatok vagy a kompetenciamérések eredményei). Az adott tehetségterületen elért versenyeredmények, esetleg találmányok, újítások.