2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.4. A bemérő és hatásvizsgálatok összefüggései, a hatásvizsgálatok menete és tervezése

A tehetséggondozásban sikeres megközelítés lehet az azonosítás, fejlesztés és hatásvizsgálat összekapcsolása, a tanulók egyéni fejlődésének nyomon követése az iskolai programokban. A hatásvizsgálat így a programba való bekerüléskor indul, s addig követi nyomon a diákot, amíg a fejlesztő program véget nem ér. A vizsgált területektől és alkalmazott módszerektől függően kell a vizsgálatokat meghatározott időközönként elvégezni (Balogh, 2012).

Egy beavatkozás állapotának a vizsgálata két logikai fázisra bontható. A bemenet (input) vizsgálatakor a résztvevők (potenciális) eredményváltozóit kell megismerni még a beavatkozás előtt, majd a kimeneti (output) eredményváltozóinak értékeit a beavatkozás után. Az adatgyűjtés megtervezése során az a kérdés, hogy a bemenet-kimenet fázisokban milyen információkat kell beszerezni az elemzés fő kérdéseinek megválaszolásához (Major, 2013): pl. ha egy komplex tehetséggondozó programban a természettudományi tehetségterület fejlesztése a fő cél, és emellett betervezik a tanulásmódszertani fejlesztést is, akkor a bemeneti vizsgálatok során elemezhetők például a matematikakompetencia-mérés és a természettudományos tantárgyak eredményei. Emellett az otthoni tanulási szokások és az alkalmazott tanulási technikák felmérésére is szükség lehet. A program végén, a kimeneti vizsgálatban ugyanezen adatok összegyűjtésével megállapítható, hogy történt-e fejlődés a vizsgált mutatókban, és ha igen, az milyen mértékű volt. Tudományos igényességű hatásvizsgálatoknál kontrollcsoportos összehasonlítást is végeznek a kutatók, ami azt jelenti, hogy ugyanazokkal a módszerekkel megvizsgálnak egy közel ugyanolyan kritériumokkal rendelkező (hasonló életkorú, osztályfokú, szociokulturális helyzetű stb.) másik csoportot is, akik nem vesznek részt a fejlesztő programban, és összevetik, statisztikailag elemzik a két csoport eredményeit.

Amint azt a fejlesztési programok/beavatkozások teljes életciklusát szemléltető ábra mutatja (2.8.2. ábra), egy projekt teljes folyamatában szükség van értékelő vizsgálatokra. A tervezés szakaszában az előzetes vizsgálatot célszerű elvégezni, a végrehajtás szakaszában a köztes vizsgálatot, a program befejezésekor pedig a záró értékelést, majd az utólagos vizsgálatot.

2.8.2. ábra. A fejlesztési programok/beavatkozások teljes életciklusa(Sági és Széll, 2015, 46.)

„Ahhoz, hogy hatásvizsgálatot tudjunk végezni, mindenképpen tisztáznunk kell, hogy mi a konkrét program/beavatkozás, mi a célja és azok miként mérhetőek, kikre irányul az intézkedés, vagyis a programmal/beavatkozással mely célcsoportot, célcsoportokat célozzuk meg, valamint, hogy a program/beavatkozás hatásai mennyi idő múlva jelentkeznek. A hatásvizsgálatok által vizsgált célok meghatározása során fontos szempont a mérhetőség és a jól definiáltság is.” (Sági és Széll, 2015, 80.)

Az utólagos hatásvizsgálatok hazai és külföldi tapasztalatai alapján elmondható, hogy a célcsoportra vonatkozó adatgyűjtésnek mindenképpen ki kell egészítenie a programot, sőt tulajdonképpen ezt az adatgyűjtést a beavatkozás részének lehet tekinteni. Az adatgyűjtésnek nem elegendő a kezelt csoportra vonatkoznia, a kezeltre és a kontrollra vonatkozó beavatkozás előtti és utáni adatok konzisztens módon történő gyűjtése a hatásvizsgálatok egyik legfontosabb kérdése (Major, 2013).

Az iskolai tehetséggondozó programok hatásvizsgálata gyakran csak a fejlesztett csoporttal végzett vizsgálatra szorítkozik. A nagyobb mintás, kontrollcsoportos mérések általában a professzionális kutatásoknál figyelhetők meg.

A hatásvizsgálatok elemei azokat a főbb feladatokat jelenítik meg, amelyeket a tervezés során érdemes figyelembe venni. Az elemek sorrendje pedig leírja a hatásvizsgálat optimális menetét. A hatásvizsgálatok tervezését a program tervezésével egy időben érdemes elkezdeni, és a jól felépített hatásvizsgálatnak a következő elemeket célszerű tartalmaznia (Szepesi, 2013; Sági és Széll, 2015; Szabó, 2015 munkái alapján).

Következő fejezet: >>> 2.8.4.1. A hatásvizsgálat elméleti hátterének körvonalazása