- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
Dávid Mária–Dávid Imre
A komplex tehetséggondozó programok összetettek, több elemből állnak, és nem laboratóriumi, hanem természetes körülmények között zajlanak. Ezért a gyermekeket érő hatások nemcsak a fejlesztő programból származnak, hanem a sok, egyébként is jelen lévő környezeti tényező (lakóhely, iskola, család, kortárscsoport stb.) között jelenik meg a fejlesztő program, a maga sajátosan tervezett hatásrendszerével. A hatásvizsgálatok lebonyolítása során ezért nagyfokú körültekintésre van szükség. Ügyelni kell arra, hogy a mérés azt célozza meg, amire a fejlesztő program irányult, és az eredmények értelmezése során figyelemmel kell lenni a tehetséges fiatal fejlődését befolyásoló egyéb háttértényezőkre is. „A komplex programok, fejlesztések hatásai általában hosszabb időtávon, számos egyéb tényező behatásával érvényesülnek, ráadásul számos esetben a fejlesztés eredményei, hatásai sem konkretizálhatók közvetlenül. A komplex programok hatásai társadalmi folyamatok bonyolult rendszerébe ágyazottan jelennek meg, a fejlesztések mögött rendszerint több, akár egymással összefüggő célrendszer is meghúzódik, vagyis a fejlesztési beavatkozások pontos hatásainak feltárása igen bonyolult feladat.” (Nikitscher és Széll, 2015, 6.) Mégis szükség van arra, hogy a komplex programok megvalósítói elemezzék tehetségfejlesztő tevékenységük hatásait, mert a hatásvizsgálatok „egyrészt visszajelzést adnak a megvalósult beavatkozás eredményeiről, sikerességéről, másrészt a tapasztalatok összegzésén, a tanulságok megfogalmazásán keresztül hatékonyan segítik a jövőbeli beavatkozások sikeres tervezését és megvalósítását.” (Sági és Széll, 2015, 8.)
A fejezet célja: Szakmai iránymutatást nyújtani a komplex tehetséggondozó programok hatékonyságvizsgálatának tervezéséhez, lebonyolításához és értékeléséhez. Rövid összefoglalót adni a hatásvizsgálatok lényegéről és a meglehetősen friss hazai szakirodalmak jegyzékével támogatni az érdeklődő pedagógusok további tájékozódását.
Következő fejezet: >>> 2.8.1. Alapfogalmak: eredményesség, hatékonyság, hatásvizsgálat