- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.13. A vezetői tehetség felismerése és fejlesztése
2.6.13.1. A vezetői kompetenciáról
„Az igazi vezéregyéniségek érzelmeinket ragadják meg.”
(Goleman, Boyatzis és McKee, 2003)
A kompetencia olyan emberi tulajdonság (viselkedés), amelyre feltétlenül szükség van valamilyen munkakör (szakma, hivatás stb.) kiváló műveléséhez, az élet valamelyik területén elért sikerhez. Az ember társas lény, és a vezetői szerep ősidők óta kiemelkedően fontos az embercsoportok sikerében. Bizonytalan, gyorsan változó időkben ? mint amilyenben ma is élünk ? a káosz, a stagnálás, a szétszóródás legfőbb ellenszere a „jó vezető”, aki a csapatot, a szervezetet, a közösséget különleges teljesítményekre mozgósítja a jobb jövő érdekében.
Milyen a kiváló vezető? Sokan sokféle választ adtak erre a kérdésre, és ez természetes is, hiszen olyan sokféle
Otto Klemp (2001) szerint az öt legfontosabb vezetői tulajdonság az értelmesség, az érzelmi intelligencia, a döntési képesség, a fejlődésre törekvés és az önismeret/önbecsülés. Viselkedés tekintetében a jó vezető erényei az iránymutatás, a befolyásolás, a kezdeményezés és a kapcsolatépítés.
Sok kutatás eredményei jelezték, hogy vannak inkább a
Kouzes és Pozner (2012) széles körben használt modellje szerint a kiváló vezetők jellemzői, hogy modellként szolgálnak a többiek számára, képesek a jövőről kialakított elképzeléseikkel lelkesíteni az embereket, készek megragadni az újban rejlő lehetőségeket, kölcsönös bizalmat tudnak kiépíteni munkatársaikkal, ami fejleszti őket, megnyerik beosztottaik szívét (azzal, hogy elismerik teljesítményüket, megünneplik sikereiket).
A vezetői kompetencia definíciói általában hangsúlyozzák a többiek befolyásolására való képességet, illetve a befolyásolás mint viselkedésforma kifejlesztésének lehetőségét
Egy széles körű amerikai felmérés során az átlagnál gyorsabban fejlődő vállalatok vezetőit és szakembereit kérték meg, hogy idézzenek fel az elmúlt hónapokból egy eseményt, amikor a szervezet egy tagja kiváló vezetésről tett tanúbizonyságot (Russ-Eft és Brennan, 2001):
Mit tett az illető, ami kiváló vezetésre utalt?
Következő fejezet: >>> 2.6.13.2. A vezetői kompetencia korai jelei