2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.13. A vezetői tehetség felismerése és fejlesztése

Klein Sándor

A vezetői tehetség felismerésének és fejlesztésének nagy figyelmet szentelnek a munka világában, de viszonylag keveset az ezt megelőző életszakaszban. A jó vezető kompetenciái – tulajdonságai (értelmesség, érzelmi intelligencia, döntési képesség, fejlődésre törekvés, önismeret/önbecsülés) és viselkedése társas helyzetekben (iránymutatás, befolyásolás, kezdeményezés, kapcsolatépítés) – jellegzetesek. A vezetés korai jelei már óvodáskorban is megmutatkoznak, és egyetemista korban már megbízhatóan mérhetők. A vezetői kompetencia fiatalkorban megfelelő foglalkozásokkal jól fejleszthető. A munkapszichológia egyik legfontosabb feladata a vezetői tehetségek kiválasztása, melyre főképp strukturált interjút, képesség- és személyiségteszteket és szimulációs gyakorlatokat (értékelő központ) használnak. A vezetők fejlesztésére szolgáló tréningek gazdag választéka található hazánkban is, noha – ahogy az amerikaiak mondják – „ha fára mászás a cél, jobban járunk, ha felveszünk egy mókust, mintha továbbképzünk egy pulykát”.

Kulcsszavak: aktometria, alkalmasságvizsgálat, belső toborzás, coaching, értékelő központ, fejlesztő központ, felvételi interjú, kiválasztás, kompetencia, munkapszichológia, strukturált interjú, toborzás, tréning, szociometria, Renzulli–Hartman-tehetségkutató skála

„A vezetés nem egyszerűen azt jelenti, hogy elérjük, hogy a többiek azt tegyék, amit akarunk. Vezetés az, ha elérjük, hogy azt akarják csinálni. A vezetés tehát a hitek, a vágyak, a prioritások alakítása: befolyásolás, nem az engedelmesség kikényszerítése – a csoporttagok szívének és eszének megnyerése, energiájuk, lelkesedésük felszabadítása a csoport érdekében.”

(Haslam, Reicher és Platow, 2011)

A vezetői tehetség felismerésének és fejlesztésének óriási irodalma van, melynek nagy része munkapszichológiai jellegű: a szervezetek hatékonyságának egyik feltétele, hogy biztosítsák a vezetői utánpótlást.

A legutóbbi időkig sok más tehetségfajtával szemben jóval kisebb figyelmet kapott a vezetői tehetség korai felismerése/fejlesztése; a Balogh László (2011) által szerkesztett gazdag kötetből is kimaradt ez a speciális tehetségterület. Ahogy Sternberg (2005, 41.) írja: „Amikor azonosítjuk a tehetségeket ? különösen a tehetséges gyerekeket ?, gyakran figyelmen kívül hagyjuk a talán legfontosabb tehetségfajtát, a vezetői tehetséget.” Bár e kötethez ez utóbbi téma illeszkedik jobban, a vezetés szerepe a felnőtt életben teljesedik ki, és így a gyerekkori vezetői tehetség a felnőtt vezetők problémakörének ismerete nélkül nehezen tárgyalható.

A fejezet szerkezete így egy 2×2-es mátrixnak felel meg: külön-külön tárgyaljuk a vezetői tehetség korai és felnőttkori felismerését és fejlesztését (a vezetői kompetencia rövid tárgyalása után). (A kategóriahatárok természetesen némileg önkényesek: a „felnőttkor” kezdetének a munkába lépést tekintjük, és a felismerés/fejlesztés is némileg összemosódik, például az értékelő/fejlesztő központok gyakorlatában.)

Következő fejezet: >>> 2.6.13.1. A vezetői kompetenciáról