- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban
2.6.4.2. A tehetség gondozása, tanórán kívüli gazdagító programok
2.6.4.2.6. A finommotorikus tevékenység fejlesztése tanulói kísérletek kapcsán
Kihívás elé állítja az érettségizőket és versenyre készülőket a kísérletek szakszerű elvégzése, a laboratóriumi eszközök használata. Az első gyakorlati (tanulókísérleti) órák egyik legfontosabb fejlesztési feladata a kéz, a szem finommotoros jellemzőinek fejlesztése. A tehetséges tanuló sok esetben ügyetlenül mozog a laboratóriumokban, ezért nem tudja az elvárásoknak megfelelő pontossággal elvégezni a kijelölt feladatokat.
A tanulóknak el kell sajátítaniuk az eszközök helyes használatát, melyhez fejlett kézügyességre van szükség. Fontos a tömeg- és térfogatmérő eszközök és a különféle segédeszközök (csipesz, olló, cseppentő) helyes használata.
A térfogatmérő eszközöknél pontos leolvasás is szükséges. Ennek begyakorlása megfestett vízzel történhet. A tanár mérőhengerben különböző térfogatú folyadékokat méret ki, vagy kiöntött folyadék térfogatát kell leolvasni.
Sokszor okoz gondot a csipesz megfelelő használatának elsajátítása. Jó fejlesztőgyakorlat, ha különböző színű gyöngyöket választanak szét csipesszel a diákok, következő lépésként pedig szemcsés állagú vegyszereket különítenek el, például fémszemcse+kénpor keverékének szétválogatása. Kézügyességüket fejleszti, ha megtanítjuk őket bordázott szűrőpapír hajtogatására, méretre vágására. Nagyon szeretik papírból hajtogatott vegyszertartó tálkák, papírhajó készítését. Cseppentők használatát gyakoroltathatjuk szűrőpapírra készített rajzokkal, például a ma divatos hangulatjelekkel. Hasonló módszerrel lehet begyakoroltatni a pipetták használatát is.