3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok

Polonkai Mária

Az ezredforduló után megjelentek az új tehetségsegítő tevékenységek a tehetséggondozásban, és azok a tehetséggondozó programok is, amelyek a tehetséggondozó tevékenységekben a sokféleséget, minden igény kielégítését, a komplex és egyéni fejlesztéseket segítik. A tevékenységek megvalósulásában részt vevő tartalmakat különféle programok, szervezeti formák, módszerek segítik a tehetségfejlesztésben. Ezek a programok szerveződhetnek a tantervi oktatáson belül, nem intézményi tantervi rendszerben, hanem intézményen kívül, komplex programokban.

Kulcsszavak: nem tantervi rendszerbe illeszkedő foglalkozások, komplex programok a köznevelésben, tehetséges tanulók támogatására irányuló programok

Napjainkban az oktatáspolitika fontos elemei közé került a tehetséggondozás. Nagy fejlődésen megy át, és gazdag szervezeti rendszer áll rendelkezésre a tehetségfejlesztéshez. A fejlesztésnél a szervezeti formák megválasztása elengedhetetlen, mindegyik szervezeti forma hasznos és értékes lehet akkor, ha a célkitűzések megvalósításához segíti hozzá a tehetségígéreteket. A szervezeti formák illeszkednek a programok tartalmához, és a tanulók meglévő tulajdonságaival kapcsolódnak a fejlesztendő tulajdonságokhoz is.

A tehetségfejlesztést és a fejlődést segítő szervezeti formákat nagyban befolyásolja, hogy mi a kor igénye, tehát nem annyira a tehetségmodellek befolyásolják a választást, hanem az, hogy az adott kornak mi az elképzelése, mit tekinthetünk fontos területnek.

A külföldi kutatások nagy hatással voltak a hazai tehetséggondozással foglalkozó szakemberek munkájára, koncepciójuk kialakítására. Két új tendencia alakult ki a 20. század második felében és a századfordulóra, melyek kapcsolhatók a fent említett változásokhoz, azaz hogy a kor igénye határozza meg a tehetségfejlesztés területeit és a fejlődést segítő szervezeti formákat (Dévényi és mtsai, 2015).

Az egyik, hogy a tehetségfejlesztő programok nem annyira a tehetségígéretek képességeinek a fejlesztésére törekednek, sokkal inkább a fejlesztendő tanulók/fiatalok személyiségének, társas környezetének a fejlesztésére, amelyből kialakultak a komplex tehetségfejlesztő programok (Balogh, 2012). A másik tendencia, amely megfigyelhető a külföldi és hazai tehetségfejlesztésben, hogy sem az intézményekben, sem az intézményeken kívül nem az előre kitűzött tehetségterületekhez készítenek programokat, hanem keresik a tehetségígéreteket, és amikor megtalálták őket, megismerve a tanulókat/fiatalokat, egyéni fejlesztési terveket dolgoznak ki számukra (Balogh, 2016).

A kétféle tehetségfejlesztési program egyike és másika is jelen van a hazai köznevelési rendszerben, és azon kívül is. Hasznos lehet a kialakuló új rendszerhez kapcsolódásnál a tehetségterületekhez kapcsolódó fejlesztő programokat is megismerni, és az eredményeit, használható elemeit a megismerő és fejlesztő programok kidolgozásánál felhasználni.

A köznevelési rendszerben sokféle kidolgozott, kipróbált program van, nem lehet azonban minden esetben a leírtak szerint a programokat megvalósítani, szükség van arra, hogy az intéz-mények azokat a saját programjukban megfogalmazottakhoz illesszék, a pedagógusoknak/szakembereknek ismerniük kell azokat a lehetőségeket, ahogyan az átvett programokat lépcsőzetesen be lehet építeni a tehetségfejlesztésbe (Polonkai, 2015).

Következő fejezet: >>> 3.3.1.1. Az átlagosnál magasabb szintű tanulmányi eredményeket elérő iskolák