3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok

3.3.1. Programok, oktatási formák, melyek a tanulók/fiatalok „normál” tantervi nevelésén-oktatásán belül szerveződnek

3.3.1.6. Sporttagozatos iskolák

A sportiskolák filozófiájában benne van, hogy a gyermeknek/tanulónak meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Az intézmény pedagógusán is múlik, hogy megtanítsa a jobb képességű gyereket/tanulót, hogy gyengébb társát segítse, a szerényebb képességű gyerek/tanuló pedig érezze, hogy elfogadják. Vagyis minden gyermek/tanuló érezze, hogy nem az eredményéért, teljesítményéért fontos, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója a sikernek, és ennek átélése, kezelése az önismeret kezelése szempontjából rendkívül fontos. A tehetségfelismerés, -kiválasztás és -gondozás a sportiskolában fontos, de ez már a családi körben és az óvodában elkezdődik.

Az intézmény differenciált munkával, különböző szakkörökkel, iskolai, területi, országos versenyekre való felkészítéssel a kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésére is nagy gondot fordít.

Tevékenységeikben a képesség, tehetség kibontakozását segíti:

(1) a helyes önismeret kialakítása,

(2) képességek fejlesztése,

(3) értékrendszer kialakítása,

(4) önálló tapasztalatszerzésre való ösztönzés,

(5) változások követésére való alkalmasság fejlesztése.

A tehetséggondozás általában szabadon választható foglalkozások indításával kezdődik, és képességeik fejlődésével együtt versenyeztetéssel, iskolán kívüli foglalkozásokhoz való csatlakozással folytatódik.

Fontos a fiatal sportolók minél teljesebb megismerése, tevékenységrendszerének átlátása, az adott életkorhoz, állapothoz igazodó, egyéni módszerek megtalálása és alkalmazása.

Következő fejezet: >>> 3.3.1.7. Arany János Tehetséggondozó Program