- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.1.4. Emelt szintű képzést nyújtó intézmények
Az emelt szintű oktatás a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével a kerettantervtől eltérő, annál gazdagabb, sokkal bővebb tananyagot dolgoz fel. A különböző rendeletekből kiderül, hogy a tehetséggondozást segítő tantárgyak tanterve nemcsak az óraszámban kell, hogy eltérjen az emelt szintű tantervtől, hanem tartalomban (gazdagítás), illetve a követelményekben is. A fentiekből következik, hogy gazdagítás esetén a hivatalosan előírt kerettantervek tartalmának elsajátítása adott, az emelt szintű képzés ennél többet ad – külön eljárásban engedélyezni ezt a fajta tehetséggondozó programot nem kell. Egy nagyon fontos tényező van, amire ennél a tehetséggondozó szervezeti formánál nagyon figyelmesnek kell lennie a képző intézménynek, hogy a jogszabály melyik évfolyamon milyen tantárgyak emelt szintű képzését engedi meg kötelező óraszámban. A tehetséggondozást segítő, magasabb óraszámban tanult tárgyaknál az intézmények törekednek arra, hogy a tanulók logikai készsége, problémamegoldó gondolkodása, komplex szemlélete alakuljon, képességei fejlődjenek, tegyék képessé őket a helyállásra, és alapozzák meg a bármilyen fokozatba történő sikeres átlépésüket.
Következő fejezet: >>> 3.3.1.5. Alapfokú, középfokú művészeti intézmények