- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.1.1. Az átlagosnál magasabb szintű tanulmányi eredményeket elérő iskolák
Azok az intézmények, ahol a tanulók kiváló tanulmányi eredményeket érnek el (ez a kompetenciamérés eredményeiből, a részeredményekből, a megszerzett nyelvvizsgaeredményekből stb. állapítható meg), ott a diákok minden bizonnyal átlagképességet meghaladó készségekkel és képességekkel bírnak. Jellemző ezekben az intézményekben, hogy a kiemelt fejlesztési irányokat, a célzott készség-képesség területek meghatározásait a NAT által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztési irányaival összhangban tervezik meg és alkalmazzák.
Az átlagosnál magasabb szintű tanulmányi eredményeket elérő, kiemelkedő képességű tanulók legfontosabb jellemzője az, hogy az információ megértéséhez, feldolgozásához az átlagosnál kevesebb időre van szükségük.
Ebben az esetben az intézmények a NAT-ban megfogalmazott tananyag dúsításával, a tanulási tapasztalatokhoz való jobb hozzáféréssel biztosítják a kreativitás, a kognitív képességek magasabb szintjének elérését.
A tanulók és szülők is azt várják el, hogy ha az intézmény általános iskola, akkor a továbbtanuláshoz szükséges készségeket, képességeket alakítsák ki, ha középiskola, készítsék fel a tanulókat a pályaválasztásra, a gondolkodó, művelt, önállóan tanuló, független, fiatal felnőtt életformára.
A magasabb tanulmányi eredményeket elérő intézmények tehetséggondozó képzési folyamat céljainak megvalósítása érdekében sokféle tevékenységi formát, sokféle szervezeti formát és módszert használnak.
Ilyen szervezeti formák lehetnek:
(1) a tehetségek felismerését szolgáló versenyek, rendezvények,
(2) az egész képzési folyamatban alkalmazott differenciált képességfejlesztő foglalkozások színes arzenálja,
(3) a helyi tantervekre építő dúsító, gazdagító elemek,
(4) az egyén képességei kibontakozását szolgáló szervezeti keretek,
Következő fejezet: >>> 3.3.1.2. 6 és 8 évfolyamos középiskolai oktatás