- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.1.1. Az átlagosnál magasabb szintű tanulmányi eredményeket elérő iskolák (...folytatás)
(5) felkészítés a következő iskolafokozatra.
Ahhoz, hogy az intézmény saját pedagógiai programjában megfogalmazottakat teljesíteni tudja, a tehetségígéretek készségeit, képességeit megfelelően fejlessze, legtöbb esetben felvételi vizsgával kezdődik a tehetségek felismerése. A felvételi vizsga állhat írásbeli és szóbeli részből. Az írásbeli felvételi inkább a tananyagismeretre, a gondolkodásra, a feladatmegoldás milyenségére koncentrál, míg a szóbeli beszélgetésen a tanuló kommunikációs készségét, felfogási képességének sebességét, szövegértését, problémaérzékenységét, általános tájékozottságát értékelik. Az intézményben a tanulmányok alatt segítik a tehetségfelismerést azok a szervezeti formák, amelyek más módon mutatják meg a tanulók képességeit, mint pl. az ünnepségeken való szereplés, színielőadások, képző- és iparművészeti alkotások, táncművészeti, zeneművészeti produkciók, irodalmi alkotások. A tehetség felismeréshez újabb lehetőséget kínálnak a szaktárgyi, sport- vagy művészeti versenyek.
A tehetségfejlesztéshez a kiválasztás/tehetség felismerése után jelentősen hozzájárul az intézményben a tanórán alkalmazott sokféle módszer, amit leginkább a tanulók egyéni szükségletei határoznak meg.
Ilyen módszerek az egyéni tanulási utak kijelölése, a tanóra-differenciálás, a csoportbontás, nívócsoportok, a gazdagító programok megvalósításához a kooperatív technikák, a drámapedagógia, az erdei iskola, a múzeumpedagógia, a projektmódszer, a projekthetek, a prezentációk, a kiselőadások, a két tanítási nyelvű oktatás, moduláris oktatás, időtakarékos differenciálás (osztályösszevonás), egyéb tanulói alkotások stb. (Polonkai, 2011).
Következő fejezet: >>> 3.3.1.2. 6 és 8 évfolyamos középiskolai oktatás