- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.1.3. Két tanítási nyelvű oktatási intézmények
A két tanítási nyelvű oktatási intézményekben az oktatás célja és feladata: (1) tudatosítsák a tanulókban, hogy nemcsak az anyanyelvükön, hanem más nyelven is kommunikálhatnak; (2) a nyelvtanulási kompetenciájuk kialakításához pozitívan álljanak; (3) az idegen nyelv is bővítse a tanulók világról alkotott elképzeléseit; (4) fejlődjön a tanulók önbizalma az idegen nyelvi kommunikáció terén; (5) képességeik úgy fejlődjenek, hogy a tanulmányaik végén nyelvvizsgához jussanak.
Az idegen nyelven és anyanyelven is elsajátított ismeretek, eszközök hozzájárulnak a tanulók érzelmi, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez, ami fejleszti önismeretüket, edzi akaratukat. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása.
A két tanítási nyelvű intézményben az iskola egyik legértékesebb hagyománya közé tartozik a csoportszinthez igazított, illetve a személyre szabott tehetséggondozás.
A kiemelkedő képességű tanuló magas szintű felkészültséget, különleges pedagógiai érzéket, empátiát, differenciált módszereket kíván a pedagógusoktól.
A személyiségfejlesztésen, tehetséggondozáson, célazonosságon alapuló közös munkát, toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés képességét, tanulási módszergazdaságot, elmélyült ismeretszerzést és a folyamatos önellenőrzés képességét kívánja a pedagógustól és a tanulóktól egyaránt.
Következő fejezet: >>> 3.3.1.4. Emelt szintű képzést nyújtó intézmények