- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.1.5. Alapfokú, középfokú művészeti intézmények
A művészetekkel való foglalkozás segíti az észlelés érzékenységét, a kifejezés fejlesztését. A művészetek tantárgyai számára kézenfekvő, hogy a képességek fejlesztése és nem a művészeti tárgyak tartalma áll a pedagógiai tevékenység középpontjában.
A művészetek közös vonása, hogy a személyiségfejlődés, a kommunikáció és a problémamegoldás fejlesztése mindegyik terület fontos része. Minden területnek megvan a maga speciális vonása, mindegyik más-más kompetenciát fejleszt.
Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulókat motiválják arra, hogy készségeiket, képességeiket fejlesszék, érezzék jól magukat a saját korukban, tevékenységüket fordítsák a környezetük fenntartására.
A középfokú művészetoktatási iskolákban a tanulók azt érzékelhetik, hogy a művészetek nem céljai, hanem eszközei a nevelésnek, a tehetséggondozással együtt.
Az intézményi művészeti oktatás fejlesztő hatását nemcsak az intézményen belüli szervezeti formák, hanem az iskolán kívüli oktatási formák összekapcsolása teszi hatékonnyá.
Az alapfokú és középfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakozását, tehetségük gondozását.
Kiemelkedő tehetségű és szorgalmú tanulók számára elősegítik a művészeti főiskolákra, egyetemekre való sikeres jelentkezést.