- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.1.7. Arany János Tehetséggondozó Program
Az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) kidolgozását két fontos szempont figyelembevétele alapozta meg. Az egyik, hogy 23 intézménypár (iskola és kollégium) illeszkedjen a hazai közoktatási/köznevelési rendszerhez, hiszen az AJTP olyan intézményekben kezdte működését, mely intézmények a közoktatás/köznevelés stabil pillérei, a másik szempont, melynek érvényesítése a mai napig fontos, hogy az AJTP ne veszítse szem elől a tehetséggondozást. A programban 5 évig részt vevő tanulók sikerei (nyelvvizsga-bizonyítvány, számítógép-használói, gépjárművezetői jogosítvány, egyetemi vagy főiskolai továbbtanulás), valamint a komplex személyiségfejlesztés az AJTP-t elismert, megkerülhetetlen és mintát adó szereplőjévé teszik a magyar közoktatásnak/köznevelésnek.
A célkitűzések egyre több pedagógiai feladatot állítottak az intézmények elé, tehát tevékenységükben, feladataikban is meg kellett küzdeniük a tehetséggondozással, a hátránykompenzációval, a felzárkóztatással, a komplex személyiségfejlesztéssel, az egyéni programok nyújtásával a gimnáziumi oktatásban, a kollégiumi nevelésben.
A fentiekből következik, hogy az AJTP-ben a kitűzött célok elérése érdekében:
(1) meg kell ismernie az intézményeknek a tanulókat,
(2) meg kell ismerniük a tanulóknak önmagukat,
(3) meg kell tanítani a tanulókat tanulni, kommunikálni,
(4) fontos a tanulók személyiségének, szociális képességeiknek a fejlesztése,
(5) egyéni fejlesztésük differenciált segítése,
(6) jövőképük alakítása.
A különböző szervezeti formák (versenyek, fesztiválok, nyári és téli táborok, programhétvégék, kirándulás, színház és ezekhez választott módszerek, kooperatív technikák, projektmódszerek, mentorálás, játék, alkotás, produktumok készítése stb.) nagy hatással voltak a résztvevőkre (tanár és tanuló), és nagyban hozzájárultak a sikerekhez.
Következő fejezet: >>> 3.3.2. Nem tantervi rendszerbe illeszkedő foglalkozások, tevékenységek