2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai

Balogh László

A tanulmányban a tehetségfejlesztés azon főbb tartalmi elemeiről esik szó, amelyek a tehetségígéretek komplex kibontakoztatásának leglényegesebb összetevőit jelentik. Ennek keretében olvashatunk a komplex tehetséggondozás értelmezéséről, majd a tartalmi elemek kerülnek sorra: a tehetségesek erős oldalának fejlesztése, az úgynevezett gyenge oldalak erősítése, a megfelelő légkör – kiemelten a társas kapcsolatok kialakítása, valamint a lazító programok beépítése a fejlesztésbe. E tartalmi elemek bemutatása során ezek fejlesztésének szükségességének okai és lehetőségei is terítékre kerülnek.

Kulcsszavak: komplex tehetségfejlesztés, erős oldal, gyenge oldalak, légkör–társas kapcsolatok, lazító programok

A valamilyen szinten tudatos, az adott korban elfogadott pedagógiai elvek és módszerek alapján végzett tehetséggondozás évszázadokra nyúlik vissza, s a történelem bizonyítja, hogy nagyon sok személy tehetsége bontakozott ki ennek eredményeként. Természetesen az elmúlt évszázadban összegyűlt pszichológiai és pedagógiai ismeretek, módszerek jelentősen növelték e munkának az árnyaltabbá és hatékonyabbá tételét, ezzel együtt komplexitását is. A korábban már említett és részben bemutatott korszerű tehetségmodellek megszületése után természetesen fogalmazódott meg az igény a gyakorlati fejlesztő munkában, hogy a tehetség komplex értelmezésével összhangban lévő komplex fejlesztő programokra van szükség.

A külföldi komplex programok elterjedéséről és jelentőségéről nagyon kifejező Gordon Győri gondolatsora (2012): „A társadalmak egyre magasabbra értékelik azokat a tehetségeket, akik éppúgy értenek a technika világához, mint a művészetekhez, nyelvhez és az ezekhez kapcsolódó területekhez, eligazodnak a gazdaság és a jogi környezet kérdéseiben, miközben morálisan kidolgozott, kimagasló vezetői készségekkel rendelkező személyek is egyben, akik képesek felelősen, többféle értelemben is értve környezettudatosan cselekedni mind a természeti, mind pedig az emberi társadalmak világban.” (Győri, 2012, 221.)

Mi a helyzet Magyarországon? A hazai kutatásokban és gyakorlati fejlesztő programokban is a figyelem középpontjában álltak már a nyolcvanas évek közepétől a tehetséggondozás tartalmi elemei. További bizonyíték erre, hogy a Magyar Tehetséggondozó Társaság szakemberei által összegyűjtött (Balogh és Tóth, 2014), az 1985 és 2013 között hazai szerzők tollából megjelent tehetség témakörű könyvek, tanulmányok, gyakorlati beszámolók közül több mint ezer írás szerepel ebben a témakörben.

Az utóbbi évtizedekben sokan foglalkoztak itthon és külföldön a komplex tehetséggondozó programok tartalmi elemeinek kidolgozásával és megvalósításával, ezen kutatási és gyakorlati eredmények mind hasznosíthatók a fejlesztő munkában.(vö. Ambrose és Cross, 2009; Ábrám és Sarka, 2016; Bagdy és mtsai, 2014; Bajor, 2015, 2017; Balogh, 2012, 2016, 2017; Balogh és mtsai, 2000; Balogh és mtsai, 2014; Balogh és Tóth, 1999; Berkowitz és Hoppe, 2009; Bíró, 2015; Boyoung és mtsai, 2012; Buda M., 2004; Clinkenbeard, 2012; Czeizel, 1997, 2015; Czeizel és Páskuné, 2015; Csapó, 2015; Csermely, 2006, 2010; Csermely, Bajor, 2011; Csíkszentmihályi, 2010, 2016; Dávid I., 2011; Dávid I., 2014, 2016; Dávid I. és mtsai, 2002; Dávid I. és mtsai, 2014; Dávid M. és Révész, 2013; Dávid M. és mtsai, 2014; Feger, 1997; Freeman, 1991; Gagnè, 2010, 2015; Gordon Győri, 2011, 2012; Harmatiné, 2011, 2013; Harmatiné és Pataky, 2014; Harmatiné és mtsai, 2014; Heller, Mönks, Sternberg és Subotnik, 2000; Hoogeveen és mtsai, 2012; Knausz és mtsai, 2014; Litster és Roberts, 2011; Mikonya, 2015; Mönks és Ypenburg, 2011; Mönks és Knoers, 2004; N. Kollár és Szabó, 2004, 2018; Persson, Joswig és Balogh, 2000; Páskuné, 2004, 2016; Páskuné és mtsai, 2015; Péter-Szarka, 2012; Péter-Szarka és mtsai, 2017; Polonkai, 2011, 2014, 2015; Polonyi és Abari, 2017; Renzulli, 2012; Renzulli és mtsai, 2009; Révész, 2015; Shavinina, 2009; Siegle és mtsai, 2014; Százdi, 2012, 2014; Tóth L., 2003, 2011; Tóth T., 2012, 2014, 2015/a, 2015/b; Treffinger és mtsai, 2008; Turmezeyné, 2011, 2017; Turmezeyné és Balogh, 2009; Turmezeyné és Máth, 2014, 2016; Vajda és Kósa, 2005; Virágné, 2012, 2014).

Sokféle külföldi szerzőt lehetne itt idézni, ha részletesen át akarnánk tekinteni a komplexitás értelmezésének tartalmi elemeit, azonban a gyakorlatot közvetlenül leginkább segítő koncepció Feger (1997) munkásságából származik, s ez világszerte széleskörűen elfogadott.