- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.15. A szociális tehetség és fejlesztésének lehetőségei
2.6.15.3. A szociális és az érzelmi kompetencia fejlesztése
A szociális viselkedés működésében közreműködő komponensek (nevezhetjük ezeket a társas/szociális és/vagy érzelmiintelligencia-, kompetencia-összetevőknek) fejlesztése nagyon fontos már kisgyermekkortól kezdve. Mivel ezek szociális helyzetekben, szituációkban, interakciókban fejlődnek, ezért az intézményes háttér, az óvoda és az iskola rengeteget tehet a hatékony fejlesztés érdekében. Vannak persze különbségek, hogy melyik gyerek milyen háttérrel, szociális tudással, társas intelligenciával rendelkezik egy adott csoporton, osztályon belül, de épp ezekből kiindulva lehetséges a fejlődés segítése. A társas kapcsolatokban és interakciókban ugyanis a tudatos fejlesztés során mindenki számára adott a fejlődés lehetősége, csak éppen más típusú képességei, készségei fognak fejlődni a gyerekeknek. Egy csoportos tevékenység vagy játék során például a jó szociálisprobléma-megoldó képességgel rendelkezőnek gyakorolnia kell a másik ötleteinek a meghallgatását, az együttműködést, még akkor is, ha az adott probléma megoldása során az ő ötlete sokkal hatékonyabb a többiekénél. De ugyanebben a szituációban például a félénk, megszólalni nem merő gyerekek is lehetőséget kapnak, hogy verbális és nonverbális kommunikációjukat fejlesszék.
Következő fejezet: >>> 2.6.15.3.1. Szociális és érzelmi tanulás