A tehetség kézikönyve

2.6.15.2. Szociális, érzelmi készségek és képességek

A szociális, érzelmi készségeknek és képességeknek (pl. szociálisprobléma-megoldó képesség, szociálisérdek-érvényesítés képességei, megküzdési stratégiák, kommunikáció) meghatározó szerepük van a szociális viselkedés működésében. A kutatások (pl. Caprara, Barbaranelli, Pastorelli, Bandura és Zimbardo, 2000) bebizonyították, hogy a gyerekek ezen készségeinek és képességeinek fejlettsége már az iskolakezdéstől összefügg iskolai teljesítményük alakulásával. Akik képtelenek figyelni másokra, akik nem tudnak alkalmazkodni és nem tudják kontrollálni viselkedésüket, azok rosszabbul fognak teljesíteni társaiknál. A tanulmányi sikeresség egyik meghatározója ugyanis az, hogy a gyerekek milyen kapcsolatot tudnak kiépíteni tanáraikkal és kortársaikkal (pl. Parker és mtsai, 2004; Zsolnai, 2013). Az érzelmek szintén jelentősen hatnak szociális viselkedésünkre. Az érzelmek felismerése és megértése az érzelmek által közvetített információk dekódolását és értelmezését, az érzelmek szabályozása pedig a különböző tartalmú és intenzitású érzelmek kezelését, irányítását jelenti (pl. Halberstadt, Denham és Dunsmore, 2001; Denham, Ferrier, Howarth, Herndon és Bassett, 2016).

A hazai (pl. Zsolnai és Józsa, 2002; Zsolnai és Kasik, 2014) és a külföldi (pl. Caldarella és Merrell, 1997; Abdi, 2010) vizsgálatok eredményei alapján a társas viselkedés hatékonysága nagymértékben függ a szociális készségek gazdagságától. Gresham és Elliott (1993) a szociális készségek alapvető jellemzőit a következőképpen határozzák meg:

(1) A szociális készségeket tanulás (megfigyelés, modellkövetés, ismétlés és megerősítés) útján sajátítjuk el.

(2) A szociális készségek speciális verbális és nem verbális viselkedési formákat tartalmaznak.

(3) A szociális készségek lehetővé teszik a hatékony és megfelelő viselkedést, illetve reakciót mások viselkedésére.

(4) A szociális készségek szituációfüggőek, s hatással vannak rájuk a körülményekből fakadó elvárások és követelmények.

A szociális készségek száma több százra becsülhető, teljes rendszerük egyelőre még nem feltárt. Azonban számos csoportosításuk létezik, amelyek főként attól függően sorolják be az egyes készségeket a különböző kategóriákba, hogy az elemzést végző kutatók mely korosztályban és milyen szempontok alapján vizsgálják a szociális viselkedésben játszott szerepüket. Abban viszont egyetértés van a kutatók körében, hogy a szociális kompetencia alakulására főként ezen pszichikus összetevők működéséből következtethetünk (pl. Zsolnai, 2013).

A szociális és érzelmi készségek empirikus vizsgálata nemzetközi és hazai szinten egyformán jelentős (pl. Kasik, 2011; Webster-Stratton, 2002), viszont a hazai közoktatásban még mindig nem eléggé elfogadott és elterjedt az a nézet/megközelítés, amely szerint ezeket a szociális tehetség megjelenési formáiként kell értelmezni (Goleman, 1995, 2007; Gyarmathy, 2013).

Következő fejezet: >>> 2.6.15.3. A szociális és az érzelmi kompetencia fejlesztése