- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
2.7.1.2. A tehetségesek számára készítendő tanterv, program
A tehetségfejlesztő programok készítése és megvalósítása döntések sorozatából áll. A programok összeállítása előtt néhány kérdésre választ kell adnunk. Az egyik kérdés, hogy az iskolai tehetségfejlesztő program a tehetséggondozást vagy a képességfejlesztést kívánja-e szolgálni.
Napjainkra két új tendencia alakult ki, amelyek kapcsolhatók a fent említettekhez. Az egyik, hogy a kor igénye határozza meg a tehetségfejlesztés területeit. A tehetségfejlesztő programok nem annyira a tehetségígéretek képességeinek fejlesztésére törekednek, hanem a tanulók személyiségének társas környezetének a fejlesztésére, melyből a komplex tehetségfejlesztő programok alakulnak ki (Balogh, 2012).
Egy másik tendencia, hogy nem előre kitűzött tehetségterülethez készítenek tantervet, programot, hanem a tanulókat megismerve egyéni fejlesztési programok készülnek (Balogh, 2016).
Ha a fejlesztőprogram a tehetséggondozást kívánja szolgálni, a tehetséges tanulókat, vagy a „különösen” tehetséges tanulókat ki kell választani, mely kiválasztásnál a Herskovits Mária által megfogalmazott szempontokat lehet figyelembe venni (Herskovits, 1994):
(1) Sokféle identifikációs módszer felhasználása.
(2) Legyen az identifikáció többlépcsős, folyamatos és megismételhető.
(3) Nagyszámú tehetségígéret kiválasztása és a fejlesztés folyamatában történő differenciálás.
(4) Érdeklődő, elkötelezett, a fejlesztést önkéntesen, felelősséggel vállaló gyerekek kiválasztása.
(5) A tehetségidentifikációt adekvát fejlesztésnek kell követnie.
A fenti szempontok alapján történő kiválasztás után a tehetséggondozás főbb útja akár a gyorsítás, léptetés, akár az elkülönítés, szegregáció is lehet.
Következő fejezet: >>> 2.7.2. A tehetséggondozó tantervek, programok készítésének háttere