2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája

2.7.1. Bevezetés

2.7.1.2. A tehetségesek számára készítendő tanterv, program

A tehetségfejlesztő programok készítése és megvalósítása döntések sorozatából áll. A programok összeállítása előtt néhány kérdésre választ kell adnunk. Az egyik kérdés, hogy az iskolai tehetségfejlesztő program a tehetséggondozást vagy a képességfejlesztést kívánja-e szolgálni.

Napjainkra két új tendencia alakult ki, amelyek kapcsolhatók a fent említettekhez. Az egyik, hogy a kor igénye határozza meg a tehetségfejlesztés területeit. A tehetségfejlesztő programok nem annyira a tehetségígéretek képességeinek fejlesztésére törekednek, hanem a tanulók személyiségének társas környezetének a fejlesztésére, melyből a komplex tehetségfejlesztő programok alakulnak ki (Balogh, 2012).

Egy másik tendencia, hogy nem előre kitűzött tehetségterülethez készítenek tantervet, programot, hanem a tanulókat megismerve egyéni fejlesztési programok készülnek (Balogh, 2016).

Ha a fejlesztőprogram a tehetséggondozást kívánja szolgálni, a tehetséges tanulókat, vagy a „különösen” tehetséges tanulókat ki kell választani, mely kiválasztásnál a Herskovits Mária által megfogalmazott szempontokat lehet figyelembe venni (Herskovits, 1994):

(1) Sokféle identifikációs módszer felhasználása.

(2) Legyen az identifikáció többlépcsős, folyamatos és megismételhető.

(3) Nagyszámú tehetségígéret kiválasztása és a fejlesztés folyamatában történő differenciálás.

(4) Érdeklődő, elkötelezett, a fejlesztést önkéntesen, felelősséggel vállaló gyerekek kiválasztása.

(5) A tehetségidentifikációt adekvát fejlesztésnek kell követnie.

A fenti szempontok alapján történő kiválasztás után a tehetséggondozás főbb útja akár a gyorsítás, léptetés, akár az elkülönítés, szegregáció is lehet.