2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája

2.7.1. Bevezetés

2.7.1.1. A normál tanterv

A társadalomban, gazdaságban bekövetkezett változások elérték az iskolát is. A legtöbb magyar általános és középiskolában már az 1980-as évek közepétől szerkezeti, tartalmi, módszertani átalakítások történtek, külön engedéllyel vagy a meghatározott kereten belül a fenntartó beleegyezésével. Így történt ez néhány általános és középiskolában is, ahol a tehetségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintették, és keresték azokat a tartalmi, szervezeti, módszertani megoldásokat, melyekkel a kitűzött céljaikat el tudták érni.

A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény többletfeladatot ró az iskolákra, vagy azt is mondhatjuk, hogy feladataikat újragondoló és -fogalmazó iskolákhoz hasonlóan minden oktatási intézménynek a mindennapi tartalmi munkáját meghatározó dokumentumot, pedagógiai programot kellene készítenie, amely szerint majd az intézményben a nevelő- és oktatómunka folyik. A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 26. §-ában a pedagógiai program tartalmát a következőképpen rögzítette:

(a) az iskolában folyó nevelés és oktatás célját,

(b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeit,

az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját,

(c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket,

(d) szakgimnázium és szakközépiskola esetén a szakmai programot kell, hogy tartalmazza.

Az intézmény pedagógiai programja az iskola/intézmény egyéni arculatát, sajátosságait tükrözi. A tehetségfejlesztő iskolák alaptevékenységének meghatározásában a tanulók nevelése és oktatása szerepel. Az alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő tevékenységben a speciális tehetséggondozó osztályokba (ének-zene tagozat, számítástechnika tagozat, nyelvi tagozat, testnevelés tagozat stb.) járó tanulók nevelése, oktatása, valamint az általános intellektuális képességek feltárása és fejlesztése, a tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfaktorok (motiváció, attitűd, érdeklődés, kreativitás, magatartás, viselkedés) fejlesztése kerül előtérbe.