- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
2.7.1.1. A normál tanterv
A társadalomban, gazdaságban bekövetkezett változások elérték az iskolát is. A legtöbb magyar általános és középiskolában már az 1980-as évek közepétől szerkezeti, tartalmi, módszertani átalakítások történtek, külön engedéllyel vagy a meghatározott kereten belül a fenntartó beleegyezésével. Így történt ez néhány általános és középiskolában is, ahol a tehetségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintették, és keresték azokat a tartalmi, szervezeti, módszertani megoldásokat, melyekkel a kitűzött céljaikat el tudták érni.
A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény többletfeladatot ró az iskolákra, vagy azt is mondhatjuk, hogy feladataikat újragondoló és -fogalmazó iskolákhoz hasonlóan minden oktatási intézménynek a mindennapi tartalmi munkáját meghatározó dokumentumot, pedagógiai programot kellene készítenie, amely szerint majd az intézményben a nevelő- és oktatómunka folyik. A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 26. §-ában a pedagógiai program tartalmát a következőképpen rögzítette:
(a) az iskolában folyó nevelés és oktatás célját,
(b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül
az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,
az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeit,
az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját,
(c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket,
(d) szakgimnázium és szakközépiskola esetén a szakmai programot kell, hogy tartalmazza.
Az intézmény pedagógiai programja az iskola/intézmény egyéni arculatát, sajátosságait tükrözi. A tehetségfejlesztő iskolák alaptevékenységének meghatározásában a tanulók nevelése és oktatása szerepel. Az alaptevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő tevékenységben a speciális tehetséggondozó osztályokba (ének-zene tagozat, számítástechnika tagozat, nyelvi tagozat, testnevelés tagozat stb.) járó tanulók nevelése, oktatása, valamint az általános intellektuális képességek feltárása és fejlesztése, a tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfaktorok (motiváció, attitűd, érdeklődés, kreativitás, magatartás, viselkedés) fejlesztése kerül előtérbe.
Következő fejezet: >>> 2.7.1.2. A tehetségesek számára készítendő tanterv, program